A három napos esztendő

Október 28-án határnap volt a magyar népi hagyományban: ez volt a hideg téli napok első kezdete. Országszerte ismert szólás fűződik hozzá: Megérkezett Simon-Júdás, jaj már néked pőregatyás, vagyis mostantól fogva már melegebben kell öltözködni. A késő őszi ünnepnap a pásztorok egyik legrégebbi ünnepének számít, melyhez szerelmi mágia is társul.

Pásztorok ünnepe: október végén számoltak el a juhászok. Dömötör napján elszámoltak a juhokkal és Simon-Júdás napján fogadták fel őket. Közötte három nap szabadság járt nekik. Talán innen való a magyar népmesék népszerű fordulata a három napból álló esztendő. Október 28-a fontos időjárási és gazdasági határnap. Tokaj-Hegyaljának a két szent a patrónusa, ott csak ezen a napon kezdődik meg a szüret. Sárospatakon oltáruk van. A népi hagyomány szerint ez a nap kiváló a szerelemre, ilyenkor szoktak olyan kapcsolatok kialakulni, amelyek házassággal végződnek.

Simon és Júdás, akit Tádénak is szoktak emlegetni, két jeles egyházi szent volt. Mindketten Jézus tanítványai voltak és arról voltak híresek, hogy ők is keletre vitték el az evangéliumot.

Júdás vagyis Tádé

Tádé az őskeresztények egyház egyik jeles személyisége, nemcsak Jézus tanítványa, hanem rokona is volt. A nyugati egyházban keveset emlegetik, mert másik neve Júdás volt és sokan összemosták nevét az árulóval. Tádé azonban jelentős missziókat vezetett mestere életében. Az egyik ókori apokrif, tehát az egyházi zsinat által el nem fogadott szentírás megörökítette Abgár, edesszai király történetét, aki meghívta Jézust magához, hogy menedéket nyújtson üldözői elől. Ő azonban nem tudott elmenni, de megígérte, hogy elküldi az egyik tanítványát hozzá. Júdás Tádéra esett a választás, aki teljesítette mestere parancsát és elutazott Edesszába. A korai térítésnek köszönhetően a pártusok fennhatósága alatt álló Edessza volt a világ legelső városállama- megelőzve a kaukázusi államokat- ahol egy rövid időre államvallás lett a kereszténység. Tádé azonban nemcsak Edesszában térített, hanem Mezopotámia és Szíria városaiban is, végül Arméniában szenvedett mártíromságot. A keleti, így a nesztoriánus keresztények őt tartják az egyik jeles keleti apostolnak. Tádé kalendáriumi társa a buzgó Simon, akit a hagyomány a kánai menyegző vőlegényével is azonosította. Ismertetője a fűrész, mert legendájának egyik változata szerint ez volt vértanúságának eszköze.

OB