A 444.hu szerdán írt arról, hogy tavaly decemberben egy újságírót zsarolással akartak "titkos együttműködésre" rávenni az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkatársai.
A lap nem nevezte meg az újságírót, így azt sem tudni, melyik médiumnál dolgozik. Története szerint még 2015 decemberében munkába menet állította meg két férfi, akik az Alkotmányvédelmi Hivatal igazolványát mutatták fel, és közölték, fontos dologról akarnak vele beszélni. Ennek során a magánéletét érintő személyes információk gyűjteményével szembesítették, de azt mondták, nem ők kutakodtak utána, hanem valaki más, aki rosszat akar neki. A dolog viszont már csak amiatt is gyanús, hogy felajánlották segítségüket, amennyiben az újságíró együttműködik velük. Így viszont felmerül a kérdés, miért kell együttműködni a segítségért bárkivel is, és miért nem kap alkotmányos védelmet -beépülés- nélkül.
Feltételezhető tehát, hogy itt nem többről, mint egy zsarolásos beépítési kísérletről volt szó. Akár csak a szocializmus idején.
Az újságíró végül nem volt hajlandó több titoktartási papírt aláírni, valamint információkat kiadni kapcsolatairól, így a találkozóknak végük szakadt.
Reakció
A szerdai cikkben állított történetre ráugrottak az ellenzéki politikai pártok is.
Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője, a Nemzetbiztonsági Bizottság tagja a hírre reagálva azt közölte az MTI-vel: ha bizonyosságot nyer, hogy "a bolsevik rendszereket idéző titkosszolgálati és kormányzati túlkapás történt", akkor a Jobbik az érintettek azonnali felelősségre vonását várja el. Hozzátette: pártja elvárja, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Belügyminisztérium illetékesei kétséget kizáró, egyértelmű módon tisztázzák az ügyben betöltött szerepüket annak minden következményével együtt.
Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke megerősítette, hogy a bizottság soron következő ülésén, jövő csütörtökön napirendre tűzik az ügyet és az AH főigazgatójától, valamint a BM képviselőitől is tájékoztatást várnak. Molnár Zsolt a közleményében kiemelte: "egy magát jogállamnak nevező ország polgárait a nemzetbiztonsági szolgálatok nem kényszeríthetik együttműködésre zsarolással, a magánélet jogtalan megfigyelésével". "Ki kell derülnie, ha valóban ilyen módszerrel akartak beszervezni akár újságírót, akár bármely más magyar állampolgárt!" - szögezte le a testület elnöke.
Minden törvényes
A Belügyminisztérium szerint Magyarországon mind a nemzetbiztonsági szolgálatok, mind az erre a törvény által feljogosított szervek a magyar törvények és jogszabályok betartásával hibátlanul végzik a tevékenységüket.
Hangsúlyozták: nincs olyan titkosszolgálati tevékenység, amelyet a jogszabályok megkerülésével végeznek.
Ezt követően külföldiek felé kezdték terelni az ügyet. Mint közölték, általánosságban a nemzetközi tapasztalat szerint a külföldi titkosszolgálatok azokat keresik meg, hogy kémkedjenek, vagy gondatlanságból információt adjanak külföldieknek, akik a legjobb információbázissal rendelkeznek. Ilyenek a tudományos tevékenységet végzők közül a kutatók, újságírók, politikusok, társadalmi szervezetek vezetői.
Kiemelték: Magyarországon található ilyen törekvés ezek felderítésére, megelőzésére, felszámolására, a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok ennek szellemében tevékenykednek, védik Magyarországot a hírszerző és befolyásolási törekvések elől. Jelezték, hogy jelenleg több büntetőeljárás is folyamatban van kémkedés miatt.
Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke korábban közölte: a bizottság az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) és a Belügyminisztérium (BM) képviselőitől is válaszokat vár a sajtóhírekben megjelent újságírói beszervezési kísérletről. Erre reagálva a BM azt írta, a parlamenti ellenőrzés gyakorlásához mindenben támogatja a bizottságot.