Nagyjából három évtizede, mintegy 300 ezer amerikai katona állomásozott még az európai NATO tagországok területén, elsősorban az NSZK-ban. Jelenlétük indokolt is volt, ugyanis a keletnémet oldalon 40 szovjet hadosztály több mint 500 ezer katonája nézett velük farkasszemet. Miután a szovjet megszálló csapatok a '90-es években kivonultak a közép- és kelet európai megszállt országokból, többek között Magyarországról is, az amerikai csapatok jelenléte okafogyottá vált.
Egymás után számolták fel katonai támaszpontjaikat, napjainkban mindössze 30 ezer amerikai katona állomásozik Európa különböző tagországaiban szétszórva. A folyamat azonban megfordulni látszik, az USA ismét Európába irányítja csapatait, ennek pedig Lengyelországban és a balti államokban kifejezetten örülnek is. A Krím bekebelezését követően az említett országok kifejezetten kérték, hogy a NATO állandóan állomásoztasson csapatokat a térségben. Ez érthető részükről, hiszen az elmúlt évszázadokban meglehetősen keserű tapasztalataik voltak az orosz szomszédjukkal kapcsolatban.
Állandó jelleggel nem állomásozhatnak NATO csapatok az Oroszországgal határos területeken
Az Egyesült Államok helyzete azonban egyáltalán nem egyszerű, ugyanis az 1997-ben megkötött NATO-Oroszország Alapító Okiratban rögzítettek: a felek tartózkodnak attól, hogy jelentős, állandó katonai erőt telepítsenek a másik területével határos térségekben. Tehát, ha nem akarják megsérteni az Oroszországgal húsz éve tető alá hozott megállapodást, akkor két lehetőség áll előttük: a csapattelepítést rotációs formában oldják meg, az újonnan érkezett kontingens két havonta vándorol az érintett országok között. A másik lehetőség, hogy folyamatosan, néhány havonta lecserélik csapataikat, ez a megoldás azonban annyira költséges lenne, hogy nagyjából kizártnak tekinthető.
Német kikötőkben rakják ki a harckocsikat
Vasárnap amerikai csapatok érkeztek a németországi Bréma kikötőjébe. Az erről szóló tudósításban a 4. amerikai gyalogoshadosztály harckocsijait és különböző csapatszállító páncélozott járműveit tették partra, kezelésükre pedig négyezer amerikai katonát dobnak át Európába. Olyan nagy harcértékű technikai eszközöket is magukkal hoztak, mint az M1A2 Abrams harckocsi.
Az amerikai csapaterősítések láttán valószínűleg nem fognak pezsgőket bontani Moszkvában. Az a legvalószínűbb, hogy válaszlépésként újabb erőket telepítenek a nyugati határaik közelébe, továbbá fokozni fogják a légierejük tevékenységét, mindezt persze lehetőleg úgy, hogy a gyakorló és felderítő repülések a légtérsértés határát súrolják, ezzel is folyamatosan tesztelve a NATO reagálási képességeit és éberségét.
Amit idehoznak, az itt is marad?
Nem lehet kizárni annak lehetőségét sem, hogy az Európába telepített harceszközök tartósan itt maradnak, a kezelő személyzetük azonban visszatér az Egyesült Államokba. A harcjárműveket például egy lengyelországi vagy akár magyarországi katonai bázison tárolják, amennyiben pedig szükséges, legfeljebb 24 órán belül a kezelőszemélyzetet is átdobják az öreg kontinensre. Ez a megoldás meglehetősen költséghatékony lehetne, kérdéses azonban, hogy Oroszország mennyire értékelné ezt az 1997-ben megkötött szerződés kijátszásának. Az biztos, hogy az USA-nak nem jelent különösebben nagy problémát, néhány ezer harcjármű nélkülözése. Aki nem hisz nekem, nézze meg az alábbi videót: