Hangszer és ló
A szakértők szerint a lelet segít feltárni a húros hangszerek múltját. A mostani elmélet szerint sok sírból kerültek elő ilyenek, egészen a Nyugati-Csou-dinasztiától (Kr. e. 1046-771) egészen a Hadakozó Fejedelemségek koráig (Kr. e. 476-221). A feltárt sír a Zeng állam egyik előkelőjének a sírjából került elő, amely nagyon sok ősi emléket hagyott az utókorra. A most feltárt sírban lovakat és fegyvereket is találtak. A kutatók úgy vélik, hogy ez az állam sokkal erősebb volt az ókorban, amint azt korábban gondolták.
Hszia utódok
A Zeng-dinasztiáról nincs egységes kutatói vélemény, a legelfogadottabb nézet szerint a bronzkori Hszia-dinasztia egyik utódállama lehet, amely egészen a Kr. e. 18. századtól Kr. e. 567-ig megőrizte uralmát. Ne felejtsük el, hogy a kínaiak szerint a hunok is ugyanebből az ősi dinasztiából erednek, csak ők északra, a füves pusztákra vándoroltak. A Hszia-dinaszitától való eredet ismert volt az ókorban, maga Szima Csien, híres krónikás írta le, hogy a hunok őse, Csunvej a Hszia-dinasztia utolsó uralkodója volt. A Kr. u. 5. században a déli hunok ura, Helian Bobo is Nagy Jütől, a Hszia-dinasztia alapítójától eredeztette nemzetségét.
Északi eredet?
A legenda szerint a Hszia-dinasztia idején egy bizonyos Fuhszi alkotta meg az első húros hangszert fából és selyemből. Már az ókorban három húros hangszert ismertek (sze, a csin és a zse), ezek közül a csin-féle húros hangszert északi, hun eredetűnek vélik. A hangszerek kutatását az nehezíti, hogy nagyon kevés leletanyag áll rendelkezésre. Nagyon ritkák a jó állapotban megmaradt leletek, amelyet a szakemberek rekonstruálni tudnak. A Zeng-államhoz köthető sírban még egy lelet kapcsolódik az északi, hun területhez, nevezetesen a lovas temetkezés.
Akkoriban, vagyis a Kr. e. 1. évezredben csak a hunok tenyésztettek lovakat, a kínaiak csak akkor jutottak hozzá, ha vásároltak belőle.
OB