A japán miniszterelnök nemet mondott a megszállók hagyatékára

Japán leszámol a kényszeres bocsánatkérés hagyományával. Öntudatára ébred egy újabb gazdasági nagyhatalom?

Nem szabad megszabnunk gyerekeinknek, unokáinknak és az utánuk következő generációknak, akiknek semmi közük ahhoz a háborúhoz, hogy ők is bocsánatot kérjenek! Hisz Japán lakosságának több mint 80 százaléka a háború után született - szögezte le beszédében Abe Sindzó.

Pacifizmus - a megszállók hagyatéka

Sindzó valóban az új hullámot képviseli, hiszen ő volt az első olyan japán kormányfő (2006), aki már a II. világháború után született, 1954-ben.
 
Sindzó második hivatali idejét 2012-ben kezdte el, és bizony elég sok minden történt ahhoz, hogy a korábban is revizionistának(!) tartott politikus kiváltsa hazája pacifista aktivistáinak haragját. De vajon miről is szól ez a japán pacifizmus? Milyen előnyökkel jár a szigetország számára?
 
Japán 1945-ben nem csupán a háborút, és ezzel az ázsiai, csendes-óceáni befolyását is, de az ősi tradíciókon alapuló császárság intézményét is elvesztette, pontosabban megfosztották az uralkodót a hatalmától.
 
A társadalmi berendezkedést - úgymond - liberalizálták, és egy új jogszabályrendszert alkottak meg az életben maradt japánok számára, amely egy "békés" utat jelölt meg az ország elé. Csakhogy a pacifizmust kinyilatkoztató alkotmány javarészt a megszálló amerikai katonák tákolmánya, és nem magasztos eszméktől vezérelve született meg, hanem pusztán praktikus, gazdasági szempontokat figyelembe véve.
 
Így fordulhat elő az a visszás helyzet, hogy a belföldi bírálók egy olyan szövegre hivatkozva kritizálják Sindzót, amelyet az ország (egykori) ellensége, a Japánra atombombát dobó Egyesült Államok állított össze, a saját érdekei mentén.
 
Abe Sindzó

Kötelező kifejezések

Azt, hogy mennyire szabad és liberális ez a világ, amiben élünk, jól példázza, hogy a glóbusz egyik legerősebb gazdaságával rendelkező Japán miniszterelnöke számára léteznek bizonyos kötelező kifejezések, amelyeket minduntalan el kell mondania megemlékező beszédeiben.
 
Persze bizonyos mondatok Európából is ismerősek lehetnek, mint például, hogy Kína és Dél-Korea szerint "Abe egyes kijelentéseivel megpróbálta kicsinyíteni vagy tagadni a Japán által a 20. század első felében nekik okozott sérelmeket".
 
Egyébként már az említett beszéd elhangzása előtt is kitört egy kisebb fajta botrány, ugyanis egyes források kiszivárogtatták, hogy az egyébként demokratikusan megválasztott kormányfő szavai közt nem szerepelnek a "bocsánatkérés" és "agresszió" kifejezések.
 
Mert ezeket kötelező elmondania egy japán miniszterelnöknek, legalábbis eddig az volt, ám amint kiderült Sidzó kijelentéseiből, végérvényesen szakítana ezzel a "hagyománnyal".
Hazánk mérhetetlen károkat és szenvedést okozott ártatlan embereknek. Bármikor - most is -, amikor őszintén gondolok ezekre a tényekre, szólni sem tudok, és a szívem nagy szomorúsággal teli. A háború befejeződésének 70. évfordulóján mély tisztelettel adózom minden ember előtt, akár itthon, akár külföldön veszett oda - emlékezett meg a borzalmakról. Majd kijelentette ugyan, hogy érvényesnek tartja azokat a bocsánatkéréseket, amelyeket a korábbi japán kormányok tettek, ám ő maga bocsánatot nem kért.

Az első számú célpont

Olybá tűnik, megérett az idő, amikor a japán vezetésnek is muszáj erőt felmutatnia, és nemcsak odahaza, de a külpolitikában is.
 
Ennek egyik feltétele, hogy Sindzó engedélyezné Japán számára a kollektív önvédelem gyakorlását, amelynek keretében erős korlátozásokkal ugyan, de lehetővé tenné a japán katonák külföldi bevetését.
 
A hazafias, harcias fordulathoz nyilván az is hozzájárult, hogy kiderült, az Egyesült Államok hírszerzése (NSA) egyik első számú japán célpontja Abe Sindzó volt (a másik pedig a kereskedelmi miniszter, Yoichi Miyazawa). A lehallgatások kiterjedtek az otthoni telefonok, beszélgetések megfigyelésére is.
 
Mint ismeretes, az Egyesült Államok egy szabadkereskedelmi övezetet hozna létre a csendes-óceáni térségben (Trans-Pacific Partnership - TPP), amelybe többek között Japánt is bevonná. Az ázsiai viszonyokra jellemző, hogy a japánok számára is kedvező, ha a kínai gazdaságot karanténba zárják (a TPP-nek mások mellett ez is célja), de a pacifizmus egyre látványosabb leépítésével Washington számára is világos üzenettel szolgál Abe Sindzó.
 
Nem véletlen, hogy nem írták alá még alá a csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményt.