A napot a keresztény hagyomány Szent Péter székfoglalásának nevezi, amikor is Antiokhiában, a kereszténység első központjában a püspöki székbe ült. A magyar néphagyományban azonban egy teljesen más név, az Üszögös Szent Péter terjedt el, és a naphoz különös szokások társulnak. Nagyon valószínű, hogy őseink nem a keresztény kalendáriumot követték, hanem a régi, táltoshithez kapcsolódó szokást ültek meg a mai nap.
Dologtiltó nap
A keresztényeknél ilyenkor szokás volt egymást megvendégelni, illetve ételt és italt juttatni a szegényeknek, rászorulóknak. A napot sokszor az italok napjának is nevezik, ami arra utal, hogy ezen a napon valószínűleg italáldozatot is végeztek. A magyar gazdák azért nem végeztek semmilyen mezei munkát, nem fogtak vetéshez, nehogy a búza üszögös legyen.
Csongrádban még egy olyan hiedelem is járta, hogy az ekkor született gazdának a búzája mindig üszögös marad, bárhogy küzd is ellene. Szeged környékén az asszonyok ezen a napon azért nem nyúlnak lisztbe, de libát, tyúkot sem ültettek, mert –hitük szerint -üszögös lesz a tojás, vagyis megfeketedik, és nem kel ki. A bánáti hiedelem szerint ezen a napon nem szabad kemencébe fűteni, hamuba belenyúlni.
Mágikus védelem
Természetesen őseink mágikus módon védték a gabonát, az életet, így az Alföldön ezen a napon szemes gabonát és kukoricát vittek be a szobába és feltették a sublót tetejére a feszület és az örökmécs alá. A tálat, amelyben a szemek vannak, úgy teszik oda, hogy a mécs rávilágítson. Úgy hiszik, hogy az üszög abban az évben a gabona- és kukoricatermést nem fogja megtámadni.
Marosvásárhelyen ezen a napon kioltják a tüzes üszköt. Amikor már nincs többé tűzre szükségük, akkor az egyik végükön élőszenes vagy még lánggal égő hasábokat, másik végükön megfogják, és azután vagy a tűzhely lapjához vagy a góchoz ütögetik mindaddig, míg az élőszenes réteg le nem hull róluk, s az égés megszűnik, a tűz kialszik.
Régen a befagyott Tiszán szalmacsóvákkal jelölték ki azt az irányt, ahol a kocsik a jégen biztonságosan közlekedhettek. Üszögös Szent Péter napja táján a jég már olvadni kezdett, ezért a legtöbb helyen felszedték a csóvákat és jelezték, hogy már veszélyessé vált a jégen való átkelés.
Szólítás napja
A nagybirtokon dolgozó állattartók számára fontos nap Üszögös Szent Péter napja. A Dunántúlon úgy is nevezték, hogy a szólítás napja.
A zalavári apátságnál szokásban volt, hogy az apátúr ezen a napon maga elé hívatta minden csikósát, gulyását, kondását, öregbéresét, gyalogbéresét, szőlőpásztorát, kerülőjét, kocsisát és megkérdezte tőlük, hogy az új gazdasági évben helyükön akarnak-e maradni. Ha igen, akkor továbbra is szolgálhatták őt.