Volner János, a Jobbik frakcióvezetője a csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a Jobbik képviseli azt a 98%-os tábort, amelyik elutasította a migráció minden formáját, beleértve a "gazdag migránsok" betelepítését is. Ezt a Parlamentben tartott ötpárti egyeztetés után mondta (amely valójában négypárti volt, hiszen a politikai életből egyre inkább kiszoruló MSZP nem vett részt rajta), és leszögezte, hogy míg a Jobbik számára Magyarország biztonsága a fontosabb, addig a Fidesz a Rogán Antal nevéhez kapcsolódó 100 milliárdos kötvény-bizniszt akarja megvédeni.
A sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a frakciójukból egyetlen képviselő sem fog kiszavazni, egységesek abban a kérdésben, hogy az alaptörvény-módosítás akkor éri el a célját, ha garanciát biztosít arra, hogy nem hagy kiskaput a "gazdag terroristáknak". Ezt arra válaszul mondta, hogy a frakciók közötti egyeztetés után közvetlenül Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta a sajtótájékoztatóján, hogy bízik abban, hogy lesznek olyan "józan és bátor" ellenzéki vagy független képviselők (mint ismeretes, kettőre van szükség), akik megszavazzák a módosítást az általuk beterjesztett formában.
Kósa ismertette, hogy az egyeztetés "sikeres" volt, bár azt elismerte, hogy az LMP jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson, a Jobbik felvetését pedig továbbra sem tudják támogatni, így csak a segédmotoron döcögő KDNP szavazataira számíthatnak biztosan. A frakcióvezető szerint a legerősebb ellenzéki párt letelepedési kötvények megszüntetésére vonatkozó kérelme "politikai kufárkodás" (ugyanez volt egyébként hogy-hogynem az MSZP szavajárása is). Ismét felidézte a tegnap már elmondott, logikai bukfenceket tartalmazó következtetését, amely szerint a Jobbik politikusai "hazaárulók" lesznek, ha nem szavaznak együtt a kormánypártokkal.
A Fidesz frakcióvezetőjét az Alfahír szembesítette a Magyar Nemzetben ma megjelent információkkal is, amelyek szerint hozzá nem férhetőek azon tulajdonosok adatai, akik a Rogán Antalhoz köthető offshore-hálózaton keresztül markolják fel a százmilliárdos letelepedési kötvény-biznisz nyereségét. Kósa Lajost arról kérdeztük, hogy ha kiderülne, hogy offshore cégek vesznek részt a letelepedési kötvény-bizniszben, akkor befagyasztják-e azonnal a kötvények árusítását, azt felelte, hogy ez egy hosszú folyamat része, egy vizsgálatot kell lefolytatni. Igaz, ennek a végéről nem tudott mit mondani. Kérdésünkre, hogy nem rejt-e magában ez minden egyes nap kockázatot, azt felelte, hogy nem, és az sem igaz, hogy milliárdok folynának ki az országból. Gyorsan leegyszerűsítettük a kérdést, hogy
amennyiben offshore cég vesz részt a letelepedési kötvény-bizniszben, akkor ez gond-e vagy sem,
de erre is kitérő választ adott, ugyanis szerinte azt kell megvizsgálni, hogy a magyar állam megbízásából vesz-e részt a folyamatban ilyen cég, vagy pedig azért, mert az adott állam offshore céget jelöl ki. Ez utóbbi esetben kell aztán dönteni, hogy erre hogyan reagálunk, kiszállunk-e például Kína esetében ebből a másfél milliárdos piacból vagy sem. Ehhez azonban meg kell várni a vizsgálatok végét...
Érdekes egyébként, hogy 2015 elején Kósa Lajos még úgy vélekedett, hogy jobb lenne, ha az állam értékesítené a kötvényeket, és nem offshore-hátterű cégek. Úgy tűnik azonban, hogy jelenleg nem ez a politikai érdek.
Komoly fejfájást okozott Vona a négyszemközti találkozón Orbánnak
A Jobbik elnöke a miniszterelnökkel folytatott négyszemközti találkozón kijelentette, hogy a letelepedési kötvény-biznisz megszüntetése esetén fogja a frakciója támogatni az alaptörvény-módosítást. A párt mindenféle betelepítéstől szeretné ugyanis megvédeni az országot, a „gazdag migránsoktól, terroristáktól" ugyanúgy, mint a „szegény migránsoktól, terroristáktól".