A jobbikos politikus szerint ezzel visszaadhatnák az embereknek a politikába vetett hitét. Arra is emlékeztetett, hogy az európai országok többségében és a környező országokban is közvetlenül választják meg az államfőt.
A jelenlegi rendszer annál is inkább fájó, mert Rubovszky György KDNP-s képviselő elszólásából az derül ki, nemhogy az Országgyűlés vagy egy párt, hanem pusztán egy ember, Orbán Viktor miniszterelnök akaratától függ a következő államfő személye
– mondta Staudt.
Staudt Gábor arra is rámutatott, hogy a közvetlen elnökválasztás bevezetését a Fidesz eddig "elgáncsolta", de az MSZP-sem támogatta, vagyis a Fidesszel koalícióban akadályozták meg a Jobbik kezdeményezését.
A Jobbik korábban többször is jelezte, hogy közvetlen államfőválasztást szeretne. A párt álláspontja szerint, ha az emberek beleszólhatnának a kérdésbe, akkor közelebb éreznék magukhoz a tisztséget, aminek így a legitimációja is erősebb lenne. Áprilisban Staudt Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg sima többséggel lehet megválasztani egy pártjelöltet, akiről sok esetben a Fideszen belül sincs közösségi döntés, hanem Orbán Viktor kormányfő személyes döntésétől függ, ki lehet államfő. A Jobbik ötpárti egyeztetésre hívta a parlamenti frakciókat, május végén pedig egy egypontos alkotmánymódosítási törvényjavaslatot nyújtott be Vona Gábor, Staudt Gábor, Dúró Dóra és Szilágyi György. A jobbikos országgyűlési képviselők módosítója szerint a köztársasági elnököt a választók közvetlenül választanák, az államfő mandátuma pedig továbbra is öt évre szólna.
Staudt Gábor két héttel ezelőtti sajtótájékoztatóján szintén leszögezte, hogy a Jobbik az alaptörvényben szeretné rögzíteni a közvetlen elnökválasztás alapelvét, és ennek érdekében alkotmánymódosítási javaslatot nyújtanak be. Staudt akkor elmondta, a jelölési folyamat esetleges tágítását is elképzelhetőnek tartanák, így akár parlamenten kívüli pártok, vagy független képviselők is jelölhetnének valakit az államfői posztra, de ezeket a részleteket nyilván sarkalatos törvényekben kellene szabályozni.
Az államfő választásának jelenlegi alkotmányos szabályozása szerint az Országgyűlés választja meg a viszonylag gyenge kezű köztársasági elnököt. Erről 1989-ben egy négyigenes népszavazással döntöttek a választók.