A kancellár miatt áll a bál a Zeneakadémián

Kezdettől nem látszott felhőtlennek Kupper András, a tavaly december végén kinevezett kancellár és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szakmai vezetésének – Vigh Andrea rektor és szenátus – viszonya, az elmúlt napok eseményeinek fényében pedig egyre reménytelenebbnek tűnik a helyzet rendezése.
 
Mint arról a fidelio.hu beszámolt, múlt kedden a Zeneakadémia húsztagú szenátusa egy emberként szavazta le a kancellár előterjesztéseit: a szervezeti és működési szabályzatra (szmsz) vonatkozó javaslatát a kancellár még az ülésen visszavonta, erről így szavazni sem lehetett. Holott az szmsz az egyetemi működés talán legfontosabb alapdokumentuma, amelynek már február végéig meg kellett volna születnie, konszenzussal.

Reménytelen az együttműködés

A művészeti portál több forrásból is úgy tudja, hogy a vezető beosztású alkalmazottakat – mintegy tucatnyi embert, a programszervezéstől a jogi osztályig – arról tájékoztatták pénteken, hogy a kancellár azonnali hatállyal visszavonja megbízatásukat. Bár elvben lehetőség van arra, hogy közülük bárki megbízott igazgatóként folytassa munkáját, végleges kinevezésekre csak új pályáztatások nyomán kerülhet sor – ezeket a pályázatokat viszont csak egy elfogadott szmsz alapján lehet kiírni.
 
A szenátus több tagja is úgy nyilatkozott, reménytelennek tartják az együttműködést a kancellárral: erősen aggódnak, hogy a rossz döntések nyomán működésképtelenné válik a Zeneakadémia, valamint sérelmezik, hogy számos kifejezetten szakmai-művészeti kérdésben is – például tanári kinevezések, szakmai díjak – a kancellár magának tartaná fent a döntés jogát. Korábban levélben kérték a rektort és a fenntartót, hogy gondolják újra Kupper kinevezését, de kérésük egyelőre nem talált meghallgatásra.

Politikai alapú kinevezések

Mint ismert, a felsőoktatási intézmények élére – két körben – a miniszterelnök tavaly nevezte ki a kancellárokat, mint a gazdasági-pénzügyi működésért felelős új vezetőket. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem is azon intézmények között volt, ahová csak „második nekifutásra” sikerült vezetőt találni a volt fideszes politikus, országgyűlési és önkormányzati képviselő Kupper András személyében.
 
Ugyanakkor nem Kupper volt az egyetlen, aki a pártpolitikából érkezett a kancellári tisztségbe: a kinevezettek között található egykori fideszes polgármester (Dietz Ferenc) és olyan is, aki egyenesen államtitkári pozícióból váltott (Hegmanné Nemes Sára). A politikai jellegű kinevezések lehetőségét az teremtette meg, hogy az elvárások nem voltak túl nagyok: mindössze annyit írtak elő a pályázóknak, hogy felsőfokú végzettségük legyen, valamint legalább hároméves vezetői tapasztalatuk. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyébként a pályáztatás folyamatáról semmit nem hozott nyilvánosságra, csak a kinevezett kancellárok névsorát.

Végül is jó ez az egész?

A Jobbik szerint a kancellári pályázatokkal kapcsolatos sajtóinformációk alapján legalább a nyertes pályaműveket nyilvánosságra kell hozni. Dúró Dóra, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke korábban arról beszélt, hogy győztes pályázatokban is előfordultak nyelvtanilag helytelen mondatok, voltak, akiknek mindössze fél oldalas motivációs levéllel sikerült nyerniük a pályázaton, ráadásul egykori vagy mostani politikusok ajánlásával olyan emberek kapták a kancellári tisztséget, akiknek a szakmai múltja, illetve a pályamunkája nem lett volna ehhez elégséges.
 
A nemzeti párt közérdekű adatigényléssel fordult a felsőoktatási intézményekhez, többek közt arról érdeklődve, járt-e forrásmegtakarítással a kancellári rendszer bevezetése, hány új vezetői megbízással rendelkező embert neveztek ki, és miként alakult a korábbi munkavállalók sorsa.