A közelmúltban született európai uniós bírósági (EUB) döntésnek köszönhetően újranyílni látszik a devizahiteles dosszié – kezdte hétfői napirend előtti felszólalását Z. Kárpát Dániel. Mint arról lapunk is beszámolt, a törvényi forintosítás ellentétes az uniós joggal, ennek következtében
a banknak a tőkeösszeg visszajár, viszont sem az árfolyam-különbözetre, sem a kamatra nem tarthat igényt a pénzintézet.
A Jobbik országgyűlési képviselője hangsúlyozta,
szigorúan tilos alaptalan dolgokkal hitegetni a devizahitelekkel megkárosítottakat.
Azt is aláhúzta, a kérdésben nem egyetlen politikai pártnak vagy akár neki személy szerint kell igazságot tennie. Z. Kárpát közölte, összegyűlt a kellő számú aláírás ahhoz, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezhessék.
Z. Kárpát azt is hangsúlyozta, szerinte most a politikusoknak „eggyel hátrébb” kellene lépniük, a szakembereket előre kell engedni, és így megnézhetik, milyen hatása lesz a döntésnek a magyar viszonyokra.
Az ellenzéki honatya közölte,
erősen vitatják azt a kormányzati álláspontot, hogy az EUB ítélete egyedi döntés, ezt könnyen meg lehet cáfolni,
ám úgy véli, „ennek terepe nem feltétlenül a hétfői parlamenti adok-kapok”, hanem egy paritásos alapon működő vizsgálóbizottság, melynek állandó meghívottjai azok a szakemberek, akik az érintettek köreiből kerülnek ki. Szerinte ezen a plénumon akár megállapodás is születhet.
A jobbikos képviselő élesen kritizálta Nagy Mártont, aki azt mondta, hogy ezek a perek újranyithatók. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis ez azt jelentené, hogy
a 10-15 éve kivéreztetett károsultaknak egyesével kellene ügyvédet keresniük, pereskedniük, kifizetniük a perköltséget.
Úgy véli, erre csak a károsultak 10 százaléka lesz képes.
Z. Kárpát Dániel aláhúzta, ez egy történelmi lehetőség, hogy a mulasztást, melyért az állam, a bankfelügyelet és a 2010 előtti balliberális kormányok is felelősek, valamilyen fokon orvosolják. Úgy véli, az elsődleges üzenet az lehetne a társadalom felé, hogy ilyen jellegű pénzügyi visszaélés-sorozatot nem lehet és nem szabad többé megcsinálni.
A politikus úgy véli, a kormányzat is így gondolkodott, ezért próbált több megoldást is találni, de ezek – mint fogalmazott Z. Kárpát – kísérletek maradtak. Hozzáfűzte,
„a kettétört életeket, a haláleseteket, a megroppant egészséget pedig nem lehet forintosítani, nem lehet úgy visszaadni, mintha meg sem történtek volna”.
Válaszában Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese azt mondta, meg kell fontolni, vajon egy vizsgálóbizottság a legalkalmasabb fórum-e arra, hogy az EUB ítéletét értelmezze. Hozzátette, folyamatban levő bírósági ügyekben a vizsgálóbizottság nem intézkedhet. Viszont a Kúriának valamilyen formában értelmeznie kell a hazai bíróságok számára, valamilyen végrehajtási útmutatást kell adnia az igazságszolgáltatási szerveknek – fűzte hozzá Répássy. A parlamenti államtitkár tudomása szerint még mindig hatezer devizahiteles per van folyamatban a hazai bíróságokon. Répássy azt javasolja, várja meg mindenki a Kúria döntését, ezt követően lehet majd látni az EUB ítéletének következményeit. A kormány képviselője szerint az EUB „dodonai” döntést hozott.