Az azerbajdzsáni Barda város a Kaukázuson-túli területet kötötte össze Mezopotámia északi részével, amely egykor a lovas népek kedvelt lakóhelye volt. Neve akkor kezdett népszerűvé válni, amikor a város lett a kaukázusi Albánia fővárosa. A hunok rendszeres betörése révén az albánok elhagyták északi fővárosukat, Gabalát és Bardába helyezték át központjukat. A mostani ásatások szerint az albánok már egy régi és fejlett központba költöztek be.
Három korszak
A mostani feltárás kiderítette, hogy Bardában legalább három történeti réteg különíthető el.
Az első a Kr. e. 7. századból a Kr. u. 3. századig, amikor is a területet a szkíták uralták, a második a Kr. u. 2-8. század között volt, ekkor lett Bardából főváros, a harmadik réteg pedig a 9-10. századból való, amikor is a helyi uralkodóház, a Sirvánsah kivívta a függetlenségét az araboktól.
Bronzkori réteg?
Arif Mammadov, a Barda város mellett folyó ásatás vezetője elmondta, hogy a város talán 3000 éves is lehet, vannak erre utaló nyomok, de az bizonyos, hogy a szkíta-korban nagyon virágzó település volt. A régész szerint a város kiváló fekvésén kívül rendkívül fejlett kézművességének és marhakereskedelmének köszönhette központi szerepét.