A kaukázusi Selyemút aranyai

A Kaukázus szívben fekvő Grúzia sok ősi kincset őriz a föld alatt, amelynek megszerzéséért már az ókorban is hajósok indultak el messzi földről.

Az aranygyapjú

A görög mitológia mondaciklusa az argonautákról szól, akik elhajóztak olkiszig, hogy elhozzák az aranygyapjút. Ez a történet Grúziában játszódik, ahol egészen a modern korig az Ingur-folyóból és a Kaukázusból lejövő hegyi patakokból kifeszített birkagyapjún fogták fel az aranyrögöket. Ezt a fajta aranymosási technikát ábrázolták a szkíták is az egyik híres nyakperecükön.

A régi grúz város a modern fővárostól északra, körülbelül 20 kilométerre feküdt, Mtskhetában. A környékről kerültek elő az ország legszebb aranykincsei, amelyet alánok és hunok hagyhattak hátra, előbbiekkel még a középkorban is szoros kapcsolatot ápoltak. A Grúz Nemzeti Múzeumban látogatható aranykincsek egy részét Kolkisz aranyának emlegetik.

Nimród a grúzoknál

A Grúziát átszelő kelet-nyugati autópálya nyomvonala mentén haladhatott az ősi Selyemút kaukázusi szakasza, mely az ázsiai javakat juttatta el az európai földrészre. A mediterrán, görög áruk tömege - a szkíták közvetítésével - is ezen az úton jutott el keleti irányba. A térség nagyon fontos számunkra, hiszen egykor itt ringott a szkíták őseinek, valamint a magyarság egy részének a bölcsője. A régi grúz királyi dinasztia azzal dicsekedett, hogy Nimródtól származik. Ezek szerint létezett Nimród hagyomány őseink egykori lakóhelyén, a Kaukázusban, amit a hunfalvysta magyar történészek tagadnak.