A Recski Szövetség Egyesület, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz), az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége, a Szovjetunióban volt magyar politikai rabok és kényszermunkások szervezete (Szorakész), az 1956-os Nemzetőrök Hagyományápoló Tanácsa és a Magyar Politikai Elítéltek Közössége azért hívta az embereket a városháza elé, hogy pótolják ”a február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján a helyi képviselő-testületi ülésen elmaradt egyperces néma felállást, amelyet a polgármester szerintük megtiltott”. A pótlólag megtartott ünnepségen a Fidesz-KDNP és a Jobbik néhány tagja, illetve a két párt több szimpatizánsa is jelen volt.
Mi van? Nem volt kommunizmus?
A Jobbik budaörsi alapszervezete az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte a polgármester magatartását, és lemondásra szólította fel Wittinghoff Tamást. A vasárnapi főhajtás szervezői, valamint a Fidesz-KDNP és a Jobbik a február 25-ei egyperces megemlékezés városházi megakadályozása” miatt szinte azonnal nyilvános bocsánatkérésre szólították fel Budaörs polgármesterét. Először a vezető kormánypárt Pest megyei szervezete, majd szerdán a kommunista diktatúrák emlékét őrző öt szervezet juttatott el közös közleményt az MTI-hez. Ez utóbbiban egyebek mellett azt írták: felháborítja őket Wittinghoff Tamás viselkedése, valamint tettének indoklása. Szerintük a polgármester azért nem engedte az ülésen a megemlékezést, mert erről nem egyeztettek vele. A polgármester akkor olyanokat mondott, hogy szerinte kommunizmus nem is volt Magyarországon.
A közlemény aláírói emlékeztettek rá: a kommunista diktatúrák halálos áldozatainak számát világviszonylatban 100 millióra, Kelet-Közép-Európában 1 millióra becsülik. Még többen vannak, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított” – utaltak a vallatásokon, kínzásokon átesettekre, a megbélyegzettekre, a kirekesztettekre, valamint a börtönbe zártakra, illetve az üldözöttekre a nyilatkozatot aláíró szervezetek.
Wittinghoff szerint ő nem is...
Wittinghoff Tamás a nyilatkozatra reagálva az MTI-nek azt mondta: sajnálatos, hogy a budaörsi Fidesz "csúsztatáson és hazugságon alapuló" közleményét a Pofosz és partnerszervezetei is készpénznek vették, és erre alapozva fogalmazták meg tiltakozásukat.
Nemcsak hogy nem tagadom a múlt bűneit, de negyedszázaddal ezelőtti közéleti szerepvállalásomnak éppen az volt az oka, hogy mélyen megvetettem a szocializmusnak nevezett kádári önkényt. Ennél jobban csak a rákosista diktatúrát és a nyilas rémuralmat, és ezek rémtetteit vetem meg, amelyeket sokszor ugyanazon személyek követtek el. Bűneik megbocsáthatatlanok” – jelentette ki a polgármester, hangsúlyozva: minden ezzel ellenkező állítás "ostobaság és manipuláció".
Az érintett pártok és szervezetek meghívására vasárnap délután mintegy hatvanan a Terror Háza Múzeumtól kölcsönzött áldozati fotók előtt a városháza oldalfalánál virágokat helyeztek el, mécseseket gyújtottak, majd a képek felé fordulva egyperces néma tiszteletadással emlékeztek. Végül elénekelték a Himnuszt, majd kezükben a képekkel és virágokkal a főutca járdáján a helyi 56-os emlékműhöz vonultak, ahol elhelyezték a megemlékezés csokrait.
Az ünnepséggel egy időben Budaörs polgármestere közleményt juttatott el az MTI-hez, melyben partnerséget ajánlott az őt bírálóknak, miután megismételte: "csúsztatások és hazugságok" miatt támadják. Hozzátette: a helyi önkormányzat a maga módján mindig is megünnepelte a hasonló évfordulókat.
"Soha nem emlékeztünk meg semmiféle eseményről egyperces felállással a testületben, azonban mindig megtaláltuk a méltó módját, hogy lerójuk tiszteletünket, akár a Budaörsről elűzött németekre, akár 1956 áldozataira, vagy éppen idén először, civilek kezdeményezésére a holokauszt során elpusztítottakra emlékezve. Az 1956-os megemlékezéseknek mindig hangsúlyos része volt az 1945 után kialakult rákosista diktatúra, a forradalom leverése, majd a kádári leszámolás, s az 1989-ig tartó önkényuralom" - áll a közleményben.
Nyitott arra - írta -, hogy a politikai üldözöttek érdekvédelmi szervezeteivel együttműködve helytörténeti kutatásokkal segítsék Budaörs múltjának tisztázását, és a jövőben a XX. századi diktatúrák budaörsi áldozatairól is megemlékezzenek. Ezért tárgyalásokat kezdeményez a politikai üldözöttek érdekvédelmi szervezeteivel és mindazokkal, akik fontosnak tartják, hogy lassan három évtizeddel a rendszerváltás után kerüljenek nyilvánosságra az ügynökakták – tette hozzá.