Ötpárti egyeztetésre hívott a Jobbik a civil szervezetek jogi szabályozásáról. A tanácskozásra egyedül az LMP ment el, a Fidesz csak szakértőket küldött, az MSZP nem ment el.
Staudt Gábor, az egyeztetést kezdeményező Jobbik frakcióvezető-helyettese keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a szabályozás megérett a változtatásra és szeretnének egységre jutni a kérdésben a parlamenti pártokkal. Üdvözölte, hogy a Lehet Más a Politika elfogadta meghívásukat, az MSZP-t pedig bírálta, amiért "mindig találnak egy okot arra, hogy miért nem jönnek el semmilyen egyeztetésre". A politikus szerint a szocialisták ezzel
"kiszálltak abból a versenyből, hogy ki fogja leváltani a kormányt."
A Fidesz által küldött szakértőkre utalva azt mondta: "legalább lejegyzetelték" az elhangzottakat, így azok valamilyen formában talán eljutnak a kormány asztalára is.
Az ellenzéki politikus tévesnek nevezte, hogy csak a külföldi finanszírozást kellene vizsgálni, mint mondta,
az átláthatóságnak mindenkire vonatkoznia kell,
különösen azokra, akik direkt politikai tevékenységet végeznek.
"Lélegeztetőgépen tartott álcivil szervezetek magyarországi forrásokból is működnek."
- mutatott rá Staudt.
A Jobbik átláthatóvá tenné az összes közpénz útját a civil szférába, akkor is, ha ezek az összegek több áttételen keresztül jutnak el a címzettekhez. Felvetette azt is, hogy az uniós források külföldi pénznek számítanak-e?
Staudt leszögezte: az új szabályozásnak
átláthatóságot kell teremtenie, és nem a "boszorkányüldözést" kell szolgálnia.
A jobbikos politikus kétélűnek nevezte a vagyonnyilatkozat-tételi kötelességet, szerinte a vagyonok elrejtését ez a parlamenti képviselőknél sem akadályozza meg. Ráadásul, ha ez "egy tíz fős vidéki néptánckörre is vonatkozna", akkor az
az egyesülési jog ellehetetlenítését is jelenthetné.
Képviselőtársa, Szávay István szerint a Fidesznek "a saját háza előtt kellene kezdenie a sepregetést." Úgy véli, Németh Szilárd álcivilek elleni kirohanása akkor lett volna hiteles, hogy, ha felszólította volna a kormányközeli Civil Összefogás Fórumot is, hogy
"számoljanak el, miből plakátolták tele az országot Vona Gáborral és Gyurcsány Ferenccel."
Hozzátette: a kormány most még csak néhány civil szervezetet "szedett elő", köztük olyanokat is, amelyeknek
tevékenységét a Jobbik is számos alkalommal bírálta.
Találja ki, melyik az az egyetlen szó, amely nem hangzott el az Amnesty közgyűlésén?
Az a szó, hogy magyar. Szávay István Facebook-oldalán számolt be az Amnesty International közgyűlésén tapasztaltakról. A jobbikos politikus kénytelen volt megállapítani, hogy "itt vannak ezek a jellemzően fiatal, kiválóan képzett, több nyelvet beszélő, hatalmas tapasztalattal rendelkező, az emberi jogok iránt valóban mélyen elkötelezett emberek", akik például a gúnyhatáron túli magyarsággal egyáltalán nem foglalkoznak.
Szávay szerint az elmúlt hat év kormányzati politikájának ismeretében, "nem lehetnek kétségeink",
világos lehet, hogy ez csak egy gleischaltolás kezdete (...) soron fog következni mindenki más, aki képes még önálló véleményalkotásra Magyarországon."
- mutatott rá Szávay.
A külföldről származó forrásokkal kapcsolatban a politikus "óvatosságot" javasolt, hiszen számos olyan nemzetiségi szervezet működik hazánkban, amely anyaországától kap pénzt, és az elszakított területeken is sok magyar szervezet működik budapesti támogatással. A Jobbik nem szeretné, ha
"példát mutatnánk Románia, vagy Szlovákia számára, hogyan "lehetetlenítsék el a magyar életet Erdélyben, vagy Felvidékben."
Szóvá tette, hogy a kormány fele annyi keretet szán a civilek támogatására, mint korábban az MSZP. Jellemző adatként említette, hogy a Nemzeti Együttműködési Alaphoz pályázó civil szervetek fele semmilyen anyagi támogatást nem kapott a magyar államtól.
Ikotity István, az LMP országgyűlési képviselője az egyeztetést követően úgy nyilatkozott: változtatásra, csiszolásra mindig szükség van, azonban szerinte
nem a civil szervezetek befolyásolják a politikát, hanem a támogatáspolitikán keresztül a pártok a civileket.
A civil világgal kapcsolatos terveket a 20. század közepén történtekhez hasonlította, amikor a kormányzat azok betiltására törekedett. Az ellenzéki politikus szerint alaptalanul keres ellenséget a kormány, a civil szervezeteknek pedig joguk van véleményt formálni.
Az LMP az MSZP távolmaradását úgy kommentálta: ha a szocialista képviselők nem járnak el a munkahelyükre, akkor ne vegyék fel a fizetésüket és vonuljanak ki a parlamentből.