Szijjártó Péter külügyminiszter szeptember elején találkozott Budapesten Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja új kormányzójával. Az esemény utáni sajtótájékoztatón Szijjártó „nagyra becsülését” fejezte ki azokért az eredményeket, amelyeket az új rezsim Kárpátalja biztonsága szempontjából elért. Ezek az eredmények azonban a jelek szerint nem győzték meg a jobbikos Szávay Istvánt, aki a parlament hétfői ülésén számos olyan problémát sorolt fel, amely a kárpátaljai magyarságot sújtja.
Elmondása szerint a hatalomváltás ellenére a cigarettacsempészet és az illegális fakitermelés zavartalanul folyik tovább, csupán a haszon bezsebelői cserélődtek némileg. A határ mentén ingázó szabolcsi és kárpátaljai magyarok ezzel szemben rendszeresen 3-4 órát kénytelenek várakozni, hogy aztán „nem a legudvariasabban viselkedő” vámosokkal találják szembe magukat.
Szávay őrületnek nevezte,
hogy a nem vízumköteles országok, így Magyarország állampolgárai is 180 nap alatt összesen 90 napot tartózkodhatnak Ukrajna területén, ezután visszafordíthatják vagy megbüntetik az átutazókat. A jobbikos képviselő szerint ez nem példás rendteremetés, hanem az ingázó magyar családok kisstílű zaklatása.
A jobbikos képviselő kifogásolta az „erőszakos és törvénysértő” besorozásokat, amelynek nem parancsol megálljt sem a helyi vezetők, sem a magyar kormány, ehelyett kvótákon vitatkoznak. Az elvándorlás olyan méreteket öltött, hogy a kisebb falvakban, városokban hiánycikk a pedagógus, a beígért pedagóguspénzek, oktatás-nevelési támogatások és óvodai étkeztetési hozzájárulások csúsznak. Hozzátette, rossz nyelvek szerint a Fidesz „helyi fiókszervezete” ennek kiosztását a közelgő helyhatósági választásokra szeretné időzíteni.
„A háború, a sorozások, a határtorlasz, az 50 százalékot meghaladó infláció és elvándorlás sújtotta kárpátaljai magyarságnak lassan fel kell készülnie a télre, amely 450 százalékos gázáremeléssel fog indulni, amely a legtöbb családnak nyilván nem lesz megoldható. Eközben a Fidesz kárpátaljai kamu EP-képviselője, Bocskor Andrea, akinek még fogadóirodája sincsen saját szülőföldjén teljesen mellőzi a kárpátaljai magyarság ügyét, ehelyett a tengerészek munkafeltételeiért és a francia kamionsofőrök egészségéért aggódik, ezért kár volt Brüsszelbe küldeni” – zárta felszólalását a képviselő.
A válaszadó Szabó László külgazdasági és külügyi államtitkár mindenkit megnyugtatott: közösen aggódnak a kárpátaljai magyarság „túléléséért és szaporodásáért”. Elmondása szerint a Moszkallal folytatott beszélgetésen is felmerült a határon átkelés nehézsége, a magyar kormány pedig kifejezte kívánságát, hogy az érintett szakaszok tehermentesítése, valamint a beregszászi elkerülőút megépítése minél hamarabb megtörténjen. A 90 napos tartózkodásról csupán annyit mondott, hogy ez egy régi magyar-ukrán megállapodás, amelyet most érvényesítenek.
Az államtitkár a több mint 3000 támogatásra javasolt pedagógusnak annyit üzent, jelenleg a Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) bizottsági döntési előkészítése folyik. Az oktatás-nevelési és gyermekétkeztetési támogatások ügyében már előrébb tart a bürokrácia, nekik hamarosan megkezdik a kiutalást, jelenleg a bankkártyákat gyártják.
Felszólalásának végén Szabó László a besorozásokra is kitért, a kárpátaljai magyar szervezetek tájékoztatására hivatkozva kijelentette, hogy „enyhülőben van a korábban tapasztalható feszültség”, a mobilizáció nem érinti aránytalanul a magyar lakosságot, ezért ők egyelőre nem igényelték a magyar kormány fellépését.
Viszontválaszában Szávay István leszögezte, a besorozások kapcsán nem a helyi magyar szervezetek képviselőit kéne megkérdezni, hanem
a magyar anyákat és feleségeket,
hogy el akarják-e engedni bármilyen kvóta alapján a fiaikat és férjeiket a háborúba.
„Semmilyen kvótát nem tudunk elfogadni, egyetlen magyar áldozat is sok” – húzta alá a jobbikos képviselő.