A legnagyobb ellenzéki párt politikusa emlékeztet rá, hogy az október másodikára kiírt kvótareferendum esetében nem állja meg helyét az az érv, amelyre való hivatkozással az Alkotmánybíróság nem mondta ki a levélben szavazó külhoni magyarok, illetve a csak külképviseleteken voksolni tudó, külföldön tartózkodó, de hazai lakcímmel is rendelkező magyar állampolgárok választásokon való részvételi lehetősége közötti különbség alaptörvény-ellenességét. Az országgyűlési választások esetében ugyanis a külhoniak csak egy szavazólapot kapnak (pártlisták), a lakcímmel is rendelkezők viszont kettőt (pártlisták és egyéni jelöltek). Ez azonban a népszavazás esetében nincs így, mindenki csak egyetlen szavazólappal rendelkezik.
A Jobbik álláspontja szerint a népszavazással egyébként sem a megoldást keresi a hisztériakeltésben érdekelt Fidesz, hiszen a betelepítés tilalmát sokkal egyszerűbb és biztosabb lenne az Alaptörvényben rögzíteni. Úgy vélik, hogy a referendum törvényessége is megkérdőjeleződhet, hiszen a már említett érv hiányában bizonyosak lehetünk benne, hogy az idegenek betelepítését követelő baloldal pártjai minden jogi eszközzel megpróbálják majd azt érvényteleníteni.
Szávay István kitér továbbá arra is, hogy pártja az elmúlt évek során számos alkalommal felszólalt az ügyben, és két határozati javaslatot is benyújtottak, ezeket a kormánypártok azonban rendre lesöpörték.
A politikus végezetül megjegyzi: Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyetteshez benyújtott írásbeli kérdésükben részletesen elemezték a kérdés előzményeit, az elmúlt években lefolytatott vita főbb érveit rámutatva a kormánypártok álságos és hazug magatartására, valamint a probléma egyértelmű elkenésének szándékára.
A külföldön munkát vállaló magyarokat diszkriminálják a népszavazáson történő részvételükben
A Fidesz korlátozza a külföldön élő, de magyarországi állandó lakcímmel rendelkezők részvételének lehetőségét a választásokon.