A szakértők úgy vélik, hogy a barlangban hosszú ideig éltek emberek, akik sok nyomot hagytak maguk után. Az eddigi feltárásból cserepek és faszerkezeti elemek tárultak fel rendkívül jó állapotban, amelyeket népvándorlás-kori népek hagyták maguk után. A barlang különleges éghajlati viszonyának köszönhetően jó állapotban őrződtek meg az otthagyott vagy elásott tárgyak. A feltáráson értékes leletek is előbukkantak, római érmék, ezüst kapcsok és ezüst és arany függők, fibulák, vagyis ruhakapcsok, üveggyöngyök és borostyán ékszerek.
A barlang titka
A szakemberek a most feltáruló leletek párjait igyekeztek megtalálni és úgy vélik, hogy a mai Ukrajna nyugati és déli területeiről a fentihez nagyon hasonló leletek kerültek elő. A kutatók szerint a gótok hagyták maguk után ezeket a tárgyakat. Arról még vitáznak, hogy a barlanglakók valóban a hunok elől menekülve találtak-e erre a menedékre vagy korábban ott élt germánok hagyták-e maguk után a kincseket.
Gótok helyett szarmaták?
A rövid lengyel történeti összefoglalókból nem sokat tudhatunk meg a szlávok előtti történelem legfontosabb eseményeiről. Különös, hogy a most feltáruló leletet a régészek egyből germánnak vagy gótnak azonosították be, holott a lengyeleknek nincs olyan hagyományuk, hogy az ország déli részen a germánok vagy gótok tartósan megtelepedtek volna. Az érvényben lévő történészi elméletek szerint a germán népek a római korban telepedtek meg, majd a Kr. u. 5. században hirtelen elhagyták a területet és északra, a Baltikumba vonultak. A lengyel nemesség egyébként a szarmatáktól eredeztette magát, akik a szkíták rokonai voltak és benépesítették az egész kelet-európai síkságot. A középkorban fokozatosan elszlávosodtak. A középkori térképeken a lengyel területeket Szarmatiának hívják. Elképzelhető, hogy a gót leletek nagy része is a szkíta kultúrából erednek, vagy az ő kultúrájukból merítve készítették őket.