A vezető politikus, aki ugyan tavaly decemberben lemondott posztjáról, de még mindig hivatalban van, a lett állami televíziónak nyilatkozott.
Kijelentette: "A migránsok mintegy fele gazdasági menekült. Őket vissza kellene toloncolni, de már szétszóródtak Európában". A kialakult helyzetért a felelősség szerinte az Európai Bizottságot és "egyes uniós tagállamokat" terheli, akik "pozitívan viszonyultak a menekültáradathoz".
"Európa részben beismeri hibáit, melyeket a menekültek befogadásának politikájában elkövetett, és sokkal nagyobb erőfeszítéseket tesz a határok megerősítésére" - mondta.
Lettország korábban hozzájárult ahhoz, hogy a következő két évben területén 531, a Közel-Keletről és Afrikából - Olaszországon és Görögországon keresztül - érkezett menekültet helyezzen el. Az első tíz menekültnek január végén, február elején kell megérkeznie.
A legfrissebb közvélemény-kutatás eredménye szerint a megkérdezett lakosok több mint 78 százaléka nem támogatja a kormány döntését a menekültek befogadásáról.
Európában a menekülthelyzettel kapcsolatos vita a németországi Kölnben szilveszterkor történt zaklatásokat követően vált élesebbé. Szilveszter éjjel mintegy ezerfős csoport gyűlt össze a kölni főpályaudvar előtti téren, majd petárdázni kezdtek. Mikor a rendőrség közbelépett, kisebb csoportok alakultak, s ezt követően kezdtek nőket körbevenni, szexuálisan zaklatni és kirabolni. Kettőt megerőszakoltak.
A kölni események mellett Hamburgban, Stuttgartban és Frankfurtban is történtek hasonló támadások. Az elkövetők azonosítása ugyanakkor rendkívül nehéz. A tanúk többsége arab vagy észak-afrikai származású támadókról számolt be. A hatóságoknál több mint ötszáz feljelentést tettek január eleje óta, amelyek mintegy negyven százaléka szól részben vagy egészben szexuális hátterű támadásról.