Héraklész gyermekei
A lüdök eredetéről elég sokféle elmélet létezik. A nyelvészek az ősi „indoeurópai” nyelvek anatóliai csoportjába sorolták be őket. Mások az anatóliai nyelvek „luvi” ágába helyezték, a trójaiakkal együtt. A történeti forrásokból annyi bizonyos, hogy a lüdök a harcias hettiták utódai voltak, akik a Kr. e. 12. században emelkedtek fel és továbbvitték Kisázsia ősi, bronzkori örökségét.
Egyes ókori történetek a krétai Minosszal való rokonságukat emelték ki. Eredeti nevük Majónia volt, majd nagy uralkodójukról, Lüdosról kapták lüd nevüket. Szerepelnek a trójai háborúban, ahol a kisázsiai népekkel együtt a rabló görög sereg ellen harcoltak. Az antik történetírók úgy értesültek, hogy a lüdök a szkíta Héraklész fiától, Alkaiosztól származtak és majdnem ötszáz éven keresztül uralkodtak a kisázsiai térségben. A bibliai forrásokban a lüdök híres íjászok és kiváló harcosok voltak, és jellegzetes fegyverük a kétélű bárd volt.
Trójai kapocs
Ha már szó esett a lüd-tróji kapcsolatról, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az etruszkok és a lüdök kapcsolatát, mely valószínűleg hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Hérodotosz azt állította, hogy maguk az Itáliában felemelkedett etruszkok Lüdiából származtak, akiket Türrhénosz, Lüdusz testvére vezetett az új hazába a kisázsiai városállam eleste után. Az etruszk származású Vergilius később hőskölteményében, az Aeneiszben szintén megerősíti ezt a hagyományt.
A gazdagság ára
A lüdök területén lévő folyók, patakok ontották magukból az aranyat, erről tanúskodik Midász király története, de a gazdagságáról híres Krőzus (görögösen: Kroiszosz, Kr. e. 560-547) is lüd uralkodó volt. Az ő nevéhez fűződik az első állandó súlyú érme kibocsátása. A lüdök országára szemet vetett Kürosz, nagy perzsa uralkodó, aki megtámadta Kisázsiát és legyőzte Kroiszosz seregét. A területet beintegrálta a perzsa birodalomba. A lüdökről ezek után nem esett szó, de a modern kor régészei megtalálták csodálatos régészeti kincseiket, többek között arany ékszereiket.