Telefonon hívogatják, levelek jönnek?
A telefonomat kikapcsoltattam, az internetet nem nézem; elzárkóztam, csak a férjem és a család tudósít a külvilágról. Egy biztos: az N1TV oldalára lecsapó tunéziai iszlamista hackerek vérdíjat tűztek ki a fejemre. (...) A Facebookon pedig több száz "jókívánságnál" tartunk
A balliberális ellenzék szerint ön Orbán Viktor politikai terméke, akit a kék plakátok és a kormányzati propaganda hergelt fel.
Nem vagyok termék, legfeljebb a szüleimé. Meg lehet lincselni, lehet velem ijesztgetni a világot, de ekkora bűnt nem követtem el. Nem szigeten táborozó gyerekeket mészároltam le előre megfontolt szándékkal, hanem pánikba esve védekeztem. Ostobán, igaz - de senkinek nem okoztam sérülést. Az ügy utójátéka egyébként két szálon futott. a 444.hu és társai már az eset napján nevesítettek, köröztették a képemet - miközben nem akadt sajtótermék, amely le merte volna írni a 71 menekültet a halálba küldő embercsempészek nevét. Nekik szabad inkognitóban maradniuk, nekem hamar elfogytak a jogaim. (...) Ezt az elbánást a hivatalos sajtónak köszönhetem, de dolgozott az ügyemen a Facebook és a közönsége is. Hamis profilokat hoztak létre a nevemben, ahová gyalázkodásokat írtak. Létrejöttek gyűlöletfalak is, hogy teret biztosítsanak az engem és családomat érő - gyakran halálos - fenyegetéseknek. (...) Az önök lapjából pedig a múlt héten megtudtam, hogy a fő szégyenfalas Györfi András valójában médiahacker, aki a vállalkozását reklámozta az akcióval, azaz a tönkretételemmel, a megsemmisítésemmel kufárkodott. Aztán meg nyílt levélben panaszkodott, hogy írásukban részleteket ragadtak ki az életében.
A röszkei eset után miért várt két napot a bocsánatkérő levéllel?
Összeomlott az életem, csak a családom adott biztonságot, el akartam bújni velük. Ha tehettem volna, odaállok azok elé, akiket megrúgtam és a szemükbe mondom, hogy bocsánat, de ez nyilván már aznap is lehetetlen volt. Aztán világossá vált: nemcsak a sértettektől, hanem mindenkitől bocsánatot kell kérnem, mert borzasztó mintát nyújtottam. A társadalom hangadói azonban úgy értékelték, hogy nem is kértem bocsánatot, hiszen csak a sajnálom szó szerepelt a levelemben. Aztán a félreértések elkerülése végett újra bocsánatot kértem. Vidéken húzódtam meg, ahol nincs internetkapcsolat, így a Pesten tartózkodó férjemet kértem meg, hogy továbbítsa a médiának az újabb levelet. A véleményformálók nem késlekedtek: szerintük nem is én kértem elnézést, csak a férjem. Ez nem igaz! És amikor azt hittem, vége a kötekedésnek, akkor Tarr Béla - a Magyar Filmművészek Szövetsége nevében - úgy érezte, még egyet bele kell rúgnia a földön fekvő emberbe: kitagadott egy olyan szervezetből, melynek soha nem voltam a tagja.
Mit szól a szír "áldozata" karrierjéhez?
Modern európai népmesével van dolgunk. Egyik oldalon ott a náci boszorkány, a másikon a meggyötört menedékkérő, akit berendezett lakás vár Spanyolországban, a gyermeke pedig Cristiano Ronaldóval passzolgat. A férjem azt olvasta a neten, hogy a derék fociedző Törökországból indult útnak, azaz nem közvetlen háborús menekült. (...) A korábbi Facebook-borítóképe alapján egy terrorszervezet tagja lehetett, és egyes források szerint több tucat ember haláláért felelős. Mégsem vették el a jövőjét. (a bevándorló fociedző iszlamista múltjáról portálunk írt először. Erről itt, itt és itt is olvashat.)
A teljes interjút a csütörtökön megjelent Heti Válaszban olvashatja.