A felmérés ugyanúgy 20 százalék körülire mérte a parlamenten kívüli alakulatot, mint a jelenlegi kormánykoalíció kisebbik pártját, a szociáldemokratákat. Ez önmagában hatalmas fegyvertény, hiszen a német politika nagyvadait évtizedek óta nem tudta komolyabban megszorongatni a fősodraton kívülről érkező alakulat.
Ez az adat különösen annak fényében jelentős, hogy a március 13-án, tavaly május óta először, három tartományban is választásokat tartanak. Ez lesz az első, komolyabb lehetőség a német emberek számára, hogy véleményt nyilvánítsanak a Merkel-féle Wilkommenskultur politikájáról.
Ahogy korábban is írtuk, ha a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) rosszul muzsikál a mostani megmérettetésen, és az AfD-nek sikerült komoly eredményeket felmutatnia, abba akár a kancellár széke is beleremeghet. De legrosszabb esetben is komoly politikai újratervezést fog igényelni, ha Merkel vissza akarja csábítani a relatíve új politikai erőhöz vándorolt híveit.
Tartományi bontásban az AfD várható eredménye a következőképpen néz ki:
- Szász-Anhaltban 19 százalékkal a harmadik.
- Baden-Württembergben 13 százalékkal a szocdemekkel holtversenyben szintén harmadik (itt érdemes megjegyezni, hogy a baloldali párt jelenleg a zöldekkel együtt kormányozza a kifejezetten gazdag régiót, akik 32 százalékkal állnak az élen).
- Rajna-vidék-Pfalzban szereznék a legkevesebb szavazatot, 9 százalékot, ám még ez is elég volna a harmadik helyhez.
Ha az AfD legalább a most előrejelzett eredményeket hozni tudja, az már komoly presztízsveszteséget jelenthet a parlamenti formációknak, és hosszú távon akár a koalíciós kormány működését is alááshatja, mivel a párt egyértelműen a mainstream formációk kiábrándult szavazóiból táplálkozik.