Beszédes adata az is, hogy elsősorban nem a háborús övezetekből érkezők lépnek a bűn útjára. Főleg a Balkánról, a Kaukázusból, Észak-, Nyugat-, és Közép-Afrikából érkezőkkel akad problémájuk a német hatóságoknak. Ezek a fiatalok már hazájukban is követtek el bűncselekményeket. Az persze, már a németek töketlenkedése, hogy ezeket az embereket miért nem küldik azonnal haza.
Sok vagy kevés?
Németországban a menedékkérők nagyjából 10 százaléka követ el bűncselekményeket - mondta a bűnügyi rendőrség (Kriminalpolizei) szakszervezetének (Bund Deutscher Kriminalbeamter - BDK) elnöke a Die Weltnek.
André Schulz a német lap hétfői számában megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy a 10 százalék sok vagy kevés, azt mondta: figyelembe kell venni, hogy nagyon sok "fiatalember jön ide a kilátástalanságból, és kilátástalan helyzetbe kerül", ez az élethelyzet pedig a bűnelkövetővé válás "kockázati tényezője". "Teljesen normális, hogy ennek a csoportnak egy része bűnelkövetővé válik. A németekkel hasonló helyzetben ugyanez történne. A vallás és a származás ebben alárendelt szerepet játszik" - mondta a BDK elnöke.
Nem eléggé képzettek
Egy német gazdaságkutató szeptemberben napvilágot látott jelentése szerint nem eléggé képzett a menekültek többsége ahhoz, hogy megállja a helyét a német munkaerőpiacon, így nyilván a Magyarországon sem vennénk sok hasznukat. A menekültek származási országaiban jellemzően magas az analfabetizmus, például Afganisztánban meghaladja az 50 százalékot a 14-29 éves korosztályban. A felsőfokú végzettségűek aránya pedig még a viszonylag fejlett Szíriában is csupán 6 százalék. Ezenfelül a végzettségek sok esetben nem egyenértékűek.
Mindez előrevetíti azt, hogy miután sokan közülük nyelv és szaktudás hiányában nem fognak tudni munkát találni, alternatív úton fogják beszerezni a napi megélhetéshez szükséges anyagi erőforrásokat. Ez nagyjából sejthető, hogy mit jelent majd a gyakorlatban…
Jól körülhatárolható bűnözői körök
Elmondta, hogy a menedékkérők körében megmutatkozó bűnözésről gyűjtött adatok elemzése révén az a "legfontosabb felismerés", hogy az elkövetők nem háborús menekültek.
"Nem szíriaiak, nem afgánok és nem irakiak, hanem fiatalemberek a Balkánról, a Kaukázusból, Észak-, Nyugat-, és Közép-Afrikából", és rendszerint olyan emberek, akik már a hazájukban is követtek el bűncselekményeket.
Különösen sok dolga akad a hatóságoknak a grúzokkal, bár velük kapcsolatban sem szabad általánosítani. Eddig ezernél is több grúz állampolgárról állapították meg, hogy a szervezett bűnözői hálózatok révén kerültek Németországba, menedékjogi kérelmet adtak be, hogy tartózkodási jogot szerezzenek, és kérelmük átfutási idejét arra használják fel, hogy vagyon elleni bűncselekményeket kövessenek el.
Ezeknek a maffiaszerű hálózatoknak a felszámolása nagyon nehéz, tevékenységük pedig súlyos károkat okoz, csak a grúz bandák évente 100 millió euró nemzetgazdasági kárt okoznak - mondta a BDK elnöke.
A terrorizmus és a menekülthullám esetleges kapcsolatáról azt mondta, hogy az utóbbi hónapokban nem erősödött a terrorveszély. "Egy potenciális terroristáknak rendszerint nem is fűződik érdeke ahhoz, hogy a menekültekkel együtt regisztrálják" Németországban - mondta André Schulz.
Hangsúlyozta: beszélni kell a menedékkérők körében megmutatkozó bűnözésről, méghozzá "világosan", azért is, hogy "kifogjuk a szelet a szélsőjobboldaliak vitorlájából".