Maximális fokozatra kapcsolt a hergelés és a hisztériakeltés, de még így is kétséges, hogy érvényes lesz-e az október 2-i úgynevezett kvótaellenes népszavazás. Egyrészt a kormány a riogatás és uszítás egész eszköztárát felhasználja, hogy mozgósítsa a lakosságot az urnákhoz, másrészt előremenekül, amikor már az érvénytelenség sikerét is megideologizálja. Kormányzati politikusok egyre többször beszélnek arról, hogy a NEM-szavazatok aránya jelenti majd a „valódi sikert”. Kósa Lajos szerint őket nem az fogja érdekelni, hogy elmegy-e elegendő ember szavazni, hanem az, hogy az igenek vagy a nemek lesznek-e többségben. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az Origónak adott interjújában úgy fogalmazott: a részvétel mértékénél fontosabb a nemek száma.
A kommunikációs fordulat azután következett be a kormánypárti politikusok megnyilatkozásaiban, miután Vona Gábor, a Jobbik elnöke keményen beolvasott Orbán Viktornak a parlamentben és azt mondta, hogy a kormányfő a népszavazással egy kockázatos csatába vitte bele Magyarországot. Ha pedig elbukik a népszavazás, vagyis érvénytelen lesz, akkor Orbánnak kell viselnie a felelősséget és le kell mondania. Ezután született meg az érvényesség helyett a szavazatok arányának győzelmi ideológiája.
A háttérben azonban korántsem ilyen magabiztosan és derűlátóan várják a népszavazás végeredményét. Pánikhangulat uralkodik és az a hír járja a Fideszben, hogy Orbán Viktor büntetésére számíthatnak azok a vezetők, polgármesterek, akiknek mozgósítása nem bizonyul elég hatékonynak. Az elég nyilvánvaló, hogy egy ilyen költséges kampányhadjárat csak akkor lehet sikeres Orbán számára, ha a népszavazás érvényes és a NEM-szavazók többségével végződik. Máskülönben még hivatkozási alapnak sem lesz elég, Brüsszelt egyáltalán nem fogják érdekelni az arányok, csak az érvényesség. Mert ha érvénytelen lesz, akkor az uniós bürokraták lényegében fegyvert kapnak a kezükbe, és azt lobogtathatják majd minden vitánál, hogy Magyarország jogilag nem utasította el a kötelező kvótát.
És itt jön az, hogy egyáltalán mi értelme volt egy ilyen kockázatos népszavazásba belevinni az országot? Az égvilágon semmi. Elképesztő milliárdokat szórtak el a kampányra ahelyett, hogy mondjuk normálisan megfizetnék, illetve ellátnák a határon szolgálatot teljesítő rendőröket és honvédeket. Ráadásul akár érvényes, akár érvénytelen eredménnyel végződik a referendum, a kormány konklúziója az lesz, hogy az Alaptörvény módosítását fogja javasolni. Az eredményesség esetében Lázár János már ki is mondta, hogy az fölhatalmazza majd a kormányt az Alaptörvény módosításának javaslatára. Ugyanez a verzió valószínű abban az esetben is, ha érvénytelen lesz a referendum, de a NEM-ek többsége győz. Csakhogy a Vona Gábor vezette Jobbik hónapok óta azt mondja, a népszavazás már nem elég Brüsszel ellen, az Alaptörvényt kellene módosítani, ami olcsóbb és jogilag biztonságosabb módszer lenne a kvóták elutasítására.
A jobbikos kezdeményezést a kormány eddig rendre elutasította, most meg időt és pénzt veszítve egy kalandjáték-kockázat végén azt javasolná, lapozzunk vissza az első oldalra.