Sors és jelkép – ezt a címet viseli az 1920 és 1990 közötti évek erdélyi magyar képzőművészetét bemutató kiállítás, amely augusztus 23-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában. Aki az eddig ismeretlen(ebb) művészek alkotásaira kíváncsi, jobb, ha rászánja az időt a tárlatra: a hét évtized 430 mű, festmények, szobrok, grafikák, plakátok és egyéb illusztrációk formájában képviselteti magát a kiállításon.
Mi jut eszünkbe a zománcművészetről? Valami kerek, színes szentképek, és fülbevalók meg medálok? Talán nem csak ezek, viszont a rekeszzománc borítású vörösréz körplasztikáról bizonyára nem tudunk túl sokat. Utóbbi hazánk egyik zománcművészeti éllovasa, Turi Endre saját technikája. Az idén 80 éves művész alkotásaiból a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek budapesti kiállítóterében, a Museion No. 1. Galériában látható tárlat – már csak pár napig, július 31-ig.
Találós kérdés: ki volt az első magyar miniszterelnök dédunokája? Gróf Batthyány Gyula az, akinek művei Győrben, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban, az Esterházy-palotában tekinthetők meg augusztus 31-ig. Már azok a művei, amelyek előkerültek. Életművének jelentős része ugyanis még mindig felfedezésre vár – a tárlaton közel százötven, hazai és külföldi gyűjteményekből érkező festménye és grafikáját állították ki.
A Petőfi Irodalmi Múzeum ezúttal Füst Milán és felesége, Helfer Erzsébet lakásává változott. Hogy miért érdekes ez a lakás? Többek között, mert tele van képző- és iparművészeti kincsekkel. Az október végéig látogatható műgyűjtemény egyebek mellett Füst Milán egykori festő barátai – Gulácsy Lajos, Tihanyi Lajos, Bernáth Aurél, Mednyánszky László és Kmetty János – alkotásait vonultatja fel.
A szentendrei MűvészetMalom látja vendégül Németh Ágnes műveit, amelyek... nos, mit is lehetne elmondani például az alábbi képről? Talán olyasmit, hogy formabontó formavilág jellemzi? Alighanem. Műveiben a népi kultúra jegyeinek felhasználása mellett természetes anyagok segítségével ábrázolja a női identitást, az ösztönlétet és az érzékiséget. Életműkiállításán szobrai, plasztikái és földfestményei láthatóak szeptember 6-ig.
Tavaly október óta új állandó tárlata van a miskolci Herman Ottó Múzeum Kiállítási Épületének. Az Elit alakulat című tárlat a Karosban feltárt honfoglalás kori temető vezérleleteit mutatja be, amelyek külön-külön már egész Európát bejárták, együtt azonban most először láthatók. Mivel állandó tárlat, lekésni nem nagyon lehet, megnézni viszont érdemes: modern eszközökkel, látványos térképekkel, makettekkel és grafikákkal ábrázolja az 1000+ éves temetőket.
A magyar származású Robert Capát fekete-fehér háborús képriportjai tették világhírűvé, de színes filmmel is jelentős mennyiségű fotót készített. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban szeptember 20-ig tekinthetők meg ezek a művei – Európában most először. Például Pablo Picassoról és fiáról készített felvétele:
Sőt, a tárlat John G. Morris normandiai partraszálláskor készült felvételeit is vendégül látja.
Rendkívül menő hely lett Budapest az utóbbi időben, ennek megfelelően a Budapesti Történeti Múzeum is állandó tárlatot szentelt fővárosunknak. A Budapest – Fény és árnyék: a főváros 1000 éves története majdhogynem a teremtéstől kezdi: a város életének antik előzményeitől egészen a rendszerváltásig tartó időszakát öleli fel.
A magányos cédrus alkotójának nevét életében sem a szakma, sem a közönség nem igazán jegyezte meg. Így aztán az utókor nem győz tisztelegni Csontváry Kosztka Tivadar előtt: hatalmas kiállítás nyílt műveiből az egykori Honvéd Főparancsnokság épületében, tizenhét teremben. A kiállítás anyagának mennyiségéhez mérten a tárlat egészen december 31-ig látogatható.
Kosztolányi egyszer fogta magát, és megmondta a tutit. Kiválasztotta a legszebb tíz magyar szót. A Magyarság Háza pedig inkább még feljebb doba, semmint lecsapta a labdát: a Mi, magyarok látogatóközpont főleg középiskolásoknak készült kiállítása azt tűzte ki, hogy ezen a tíz szón keresztül mutatja be, milyenek vagyunk. Mi, magyarok.