Az ülésnap reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. A jobbikos Apáti István például arra a kérdésre szeretne választ kapni, hogy valóban "A pénz az Istenük?" a kormány tagjainak, de valószínűleg Sallai Róbert Benedek (LMP) sem dicshimnuszt fog előadni a "Franchise kormányzás" című napirend előtti felszólalásában.
"Szavazni kéne! Hoppá, de mire?!"
Ezt követően 16 előterjesztésről szavaznak a képviselők. Ekkor fogadhatják el például az igazságügyi miniszter új polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatát, és döntés várható a kormány őszi adócsomagjáról is, amellyel a nemzetgazdasági tárca a köztehercsökkentést és a versenyképesség növelését, továbbá az adóbürokrácia csökkentését szeretné elérni. A Ház emellett szavaz még oktatási és egészségügyi témájú törvénymódosításokról is, valamint a dohánytörvény elektronikus cigarettákra is kiterjedő szigorításáról.
11-ről 15-re
A parlament ezt követően választhatja meg az Alkotmánybíróság hiányzó tagjait, miután a Fidesz, a KDNP és az LMP a héten megegyezett a jelöltekről. A három frakció jelöltjei: Marosi Ildikó, a Kúria bírája, Horváth Attila jogtörténész, Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője és Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes. A testület elnökének Sulyok Tamás alkotmánybírót, az Ab jelenleg elnöki jogkört gyakorló elnökhelyettesét választhatják meg.
Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja meg az összes képviselő kétharmadának szavazatával, tizenkét évre. A testület elnökét is a parlament választja az alkotmánybírók közül. Az Ab létszáma tavasszal csökkent 11-re, az elnöki tisztség pedig jelenleg nem betöltött, jogköreit Sulyok Tamás elnökhelyettes gyakorolja. Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává.