Ősi lelet nyomában
A Lapouei-hegynél megtalált csontváz egy 30-35 év körüli férfié volt. Nuruz Radzsabi, az ásatás vezetője szerint a csontváz és maga a temetkezés nagyon fontos adatokat közöl a térség múltjáról. A csontváz vizsgálatából megtudható, hogy mit evett, milyen betegségekben szenvedett. Ha sikerül kinyerni belőle DNS-mintát, akkor további eredmények is születhetnének.
Perzsa városok
A csontváz egy ősi település mellett volt eltemetve, a két ősi perzsa főváros, 20 kilométerre északra Siraz, illetve 25 kilométerre délre Perszepolisz várostól. A régészek szerint Kr. e. 3700 és 3300 között virágzott. Siraz lehetett a perzsák egyik legrégebbi városainak egyike, a település közel 7000 éves múltra tekint vissza. Perszepolisz volt a nagy Akhaimenida-dinasztia központja, ott folytak az állami ünnepségek.
Perzsák vagy irániak?
Sok keletkutató és történész úgy véli, hogy az „iráni” népek régen is a mai Irán, illetve Közép-Ázsia bizonyos területeit területét népesítették be és nagy hatással voltak a szkíta, illetve az úgynevezett uráli népekre. Ez az állítás azonban téves, hiszen a mai perzsa lakosok eredetileg a mai Perzsa-öböl környékéről és a modern Irán déli tartományaiból, például Farsz-tartományból származnak. A történelem során fokozatosan vándoroltak északra és megszállták az ott élt sztyeppei lovas népek szállásait. A perzsák nagyon sokat tanultak a lovas népektől, kultúrájukat, művészetüket teljesen átszőtték a szkíta motívumok. Még az utolsó perzsa dinasztia, a Szasszan sem volt etnikailag tiszta perzsa eredetű, a birodalom vezetésében ugyanis hat pártus törzs vett részt, a Szasszan a hetedik csak a birodalom nevét adta.