A kormányfő a romániai községek egyesülete által szervezett megbeszélésen fejtette ki álláspontját. Szerinte a romániai régiók határainak újrarajzolása jelentős mértékben hozzájárulhat a közigazgatás töredezettségének megszüntetéséhez, és hatékonyabbá teheti a megyék közötti együttműködést.
Romániában 2010 óta többször napirendre került a közigazgatási reform. Legutóbb 2013-ban volt nagyobb méretű társadalmi vita, akkor a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régiót akarták felruházni közigazgatási jogkörökkel. Ez ellen tiltakoztak a romániai magyar pártok, mert egyebek mellett a romániai magyarok számarányukat tekintve valamennyi ilyen új közigazgatási egységben kisebbségbe szorultak volna.
Ciolos rámutatott, legalább három-négy alternatívát kellene megvitatni. Kifejtette: az egyik változat szerint több megye közhasznú társulást hozhatna létre. Egy másik szerint a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók közigazgatási egységekké alakulnának át úgy, hogy megmaradnak a megyei önkormányzatok is. Ciolos harmadik változatként említette a megyei önkormányzatok felszámolását, ami azt jelenti, hogy a megye a régió alegysége lenne, de már sokkal kevesebb jogosítványt birtokolna. A kormányfő negyedik változatként 15-18 kisebb kiterjedésű régió létrehozását említette, amelyek két-három megye összeolvadása nyomán alakulnának meg.
A kormányfő szerint túl sok falu és község van Romániában a lakosság számához képest, emiatt sok település nem tudja eltartani magát. Hozzátette: ez olyan valóság, amelyről a politikusoknak beszélniük kell még akkor is, ha az idén nem is találnak megoldást, ugyanis Romániában most választási év van. Mint mondta, az általa vezetett szakértői kormány elfogultságok nélkül, tevékenyen hozzá akar járulni a vita a lefolytatásához.
A régiósításról eddig nem tudtak közös nevezőre jutni a legnagyobb román pártok, a régiók közigazgatási egységgé nyilvánításához ugyanis alkotmánymódosítás is szükséges.