A szerbek beletörődnek a kerítésbe

Ugyan nem tetszik nekik, de megértik, hogy szükség van rá - ők is védeni fogják határaikat, magyar, német és osztrák segítséggel.

Négy megállapodást írt alá Orbán Viktor magyar, és Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök szerdán. A két ország miniszterelnökei látható jó kedéllyel tartották meg nemzetközi sajtótájékoztatójukat a Parlamentben, ahol gazdasági kérdések mellett az illegális bevándorlásról is szó esett.

Tényleg lesz kerítés?

Orbán Viktor kormányfő a sajtótájékoztatón kijelentette: Magyarország a déli, szerb határra tervezett kerítés felhúzását nem menekültügyi, vagy emberi jogi kérdésként kezeli, hanem csakis határrendészeti intézkedésnek. A miniszterelnök szerint nem menekülésről, de még csak nem is gazdasági bevándorlásról van szó, hanem egy modern kori népvándorlásról, aminek hosszú ideig nem lesz vége.

Emlékeztetett, hogy mivel az Európai Unió nyugatról visszaküldené Magyarországra (szabályozás szerint oda, ahol először léptek be az Unió területére) az illegális bevándorlókat, Magyarország gyakorlatilag harapófogóba került. A miniszterelnök biztosította ugyanakkor Alekszandar Vucsics szerb kormányfőt arról, hogy a kerítés nem Szerbia ellen irányul, sőt, a határátkelőket fejleszteni, számukat pedig növelni kívánják.

"Nem kellemes érzés"

Alekszandar Vucsics közölte, hogy "nem kellemes érzés" a kerítés építése, ugyanakkor ők is tisztában vannak vele, hogy mekkora problémát jelent az illegális migráció, így a szerb-macedón határon való ellenőrzéseket folyamatosan erősítik, ebben pedig osztrák és német segítséget kapnak, a magyarok pedig termokamerákat küldtek. A kormányfő azzal példálózott, hogy a tegnapi nap folyamán 650 embert sikerült megállítaniuk a macedón határon.

A kormányülést követő sajtóeseményen Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter és szerb kollégája oktatási, kulturális és tudományos megállapodást írt alá, míg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szerbek EU-s integrációjának támogatásáról, illetve a külügyi kapcsolatok fejlesztéséről írt alá déli kollégájával. Ezt követően Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics a Budapest-Belgrád vasútvonal kiépítéséről, kölcsönös beruházásokról, tanulmányi ösztöndíjakról írtak alá, továbbá elmondták, hogy 500 milliót adunk a szabadkai zsinagóga felújítására.

Kell a jó kapcsolat

Vucsics és Orbán egyaránt hangsúlyozták, hogy a magyar-szerb kapcsolat remek, és közös érdek, hogy ez így is maradjon. A szerb kormányfő szerint a sikeres Szerbiának egy sikeres Magyarország az előfeltétele, és „ha a múltat magunk mögött hagyjuk”, illetve kevesebb szenvedéllyel politizálunk, akkor ez menni is fog. Igaz, könnyű ezt a győztes fél oldaláról mondani, már ha Délvidék elcsatolását vesszük alapul. Ezen túl mégis kibontakozni látszik az az európai összefogás, ami a "belső" rivalizáláson túl, az új népvándorlás ellen szükségeltetik.

Így reagált a Jobbik

Szávay István, a Jobbik alelnöke szerdai közleményében kevesellte az Orbán-Vucsics sajtótájékoztatón elhangzottakat. Mint a honatya írta,
a szerdai sajtótájékoztatón a szerb határon épülő kerítéssel kapcsolatban egyetlen konkrétum sem hangzott el, az egymás iránt hangoztatott feltétlen bizalmat pedig erősen megkérdőjelezi, hogy a szerb hatóságok illegális menekülteket szállítanak a magyar határhoz, amely tényt a napokban több hírportál is dokumentálta.
A Jobbik döbbenetesnek és elfogadhatatlannak tartja, hogy Orbán Viktor szerint a délvidéki magyarságnak egyetlen említésre méltó problémája sincs - közölte Szávay. A nemzeti párt alelnöke szerint a magyar kormányfő elképesztő kijelentése, miszerint Szerbiában „nagyvonalú, az európai sztenderdeket meghaladó, baráti elbánásban” van része a magyar közösségeknek, azt üzeni, hogy a kormánynak semmiféle kifogása nincs például a Magyar Nemzeti Tanács jogköreinek korlátozása vagy a Szabadkai Rádió magyar nyelvű műsorainak várható megszüntetése ellen.
A miniszterelnök cinikus mondataival mentőövet dobott az eredménytelenségben vergődő Vajdasági Magyar Szövetségnek és a 11,5 milliárdos mutyibotrányba keveredett pártelnöknek, Pásztor Istvánnak is.
Szávay István úgy véli, az is elszomorító, hogy miközben a kormányfő 500 millió forintos támogatást jelentett be a szabadkai zsinagóga felújítására, a Bánság egyik legimpozánsabb magyar műemléke, a módosi neogótikus katolikus templom az összeomlás szélén áll.
 
"De félmilliárd forintból meg lehetne menteni jóformán az összes magyar nyelven sugárzó kistérségi és regionális médiaházat is, vagy létre lehetne hozni egy otthonvédelmi alapot a betelepítésektől veszélyeztetett délvidéki magyar falvak számára. De ennek az összegnek a negyedéből vissza lehetne adni azt az oktatási-nevelési támogatást, amelyet a Fidesz elvett a gyermekeiket magyar iskolába járató délvidéki családoktól" - sorolta.