A település arról volt híres, hogy ott tartottak a hunok és a szkíták országgyűlést, majd ott kötötték meg az első jelentős bizánci-hun békeszerződést is. A város már régóta lakott volt, a helyen dákok, kelták és trákok voltak. A térség kiváló helyen feküdt, a Duna, a Morava-folyó és a Mlava kereszteződésében. A vízi út és a kiváló környezet miatt az ott élt népek meggazdagodtak, de a jólét vonzotta az idegen hódítókat is. A rómaiak is felfedezték e vidéket, és a Kr. e. 1. század legvégén meghódították, majd kialakították az Illyricum provinciát. A Margus közelében fekvő Viminacum volt Moesia Superior fővárosa hosszú ideig.A római követek beszámoltak arról, hogy mikor odaértek, éppen országgyűlést tartottak a szkíták és hunok. A résztvevők nem kényelmes székekben ültek, hanem lóhátról tárgyaltak egymással. Őket nem engedték be a tanácskozásra. 435-ben ott kötötte meg Attila és Buda és a kelet-római birodalom a margusi békét, amelynek keretében az éves adóterhet 350 fontról 700-ra emelték (kb. 300 kg arany), illetve szabályozták, hogy a szökött katonákért mennyi büntetést kell a bizánciaknak fizetni.
Hunok a városban
A város 442-ben komoly hun támadást élt át. Ebben a hibás a város püspöke volt, aki átkelt a Dunán és megszentségtelenítette az ottani hun királysírokat. A hunok iszonyú dühbe gurultak, nemcsak a várost foglalták el rabolták ki teljesen, hanem lovaikon elszáguldottak egészen Konstantinápolyig. A területet bekebelezték és 453-ig egészen Nisig a terület hun kézre került.