Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője keddi sajtótájékoztatóján azzal indokolta, hogy nem jelennek meg a baloldali pártok által összehívott egyeztetéseken, hogy számukra „a baloldali pártok teljes mértékben leszerepeltek a bevándorláspolitika tekintetében”, ezért úgy gondolják, nem velük, hanem a kormánnyal kell megvitatniuk a kérdést.
A nemzeti párt politikusa kormányzati „túlhatalomnak” titulálta a tervezetet, amit jelen formájában nem tudnak támogatni, sőt, Mirkóczki szerint azt még a Fidesz-KDNP képviselői sem gondolhatják megvalósíthatónak. Ugyanakkor jelezte, hogy míg a szocialisták egy teljesen új tervezetet készítettek, az LMP pedig elzárkózott az egész javaslatcsomagtól, addig ők egy
konstruktív vitára készülnek, melynek célja, hogy a terrorelhárítás erősítése ne vezethessen „rendeleti kormányzáshoz”.
A szóvivő a sajtótájékoztatón bírálta, hogy álláspontja szerint a kormány kommunikációja és tettei nem fedik egymást, mert míg konstruktivitásról beszélnek, addig a gyakorlatban nem működnek együtt az ellenzéki pártokkal. Példaként Mirkóczki azt említette, hogy a Jobbik már hat napja elküldte módosító javaslatait a tervezethez, de arra semmilyen reakciót nem kapott.
Az ellenzéki Fidesz vajon mit szólt volna 2006 táján, ha a „szlovák terroristáktól” tartva a Gyurcsány-kormány egy ugyanilyen különleges jogrendet bevezetett volna? Vajon ők is túlhatalmi aggályt fogalmaztak volna-e meg, vagy elfogadták volna, hogy csak a terrorizmusról van szó? - tette fel a költői kérdést a képviselő.
Ne degradálják a pártok szintjére
A Jobbik azt kéri a kormánytól, hogy „ne kezelje ezt az összenemzeti ügyet pártpolitikai szinten”, hanem álljon a súlyának megfelelően a kérdéshez – közölte, utalva arra, hogy már most fizetett hirdetések jelentek meg, akár az ellenzéki riválisok befeketítését szolgálva.
A képviselő egyben cáfolta Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét pénteki kijelentését arra vonatkozóan, hogy más demokratikus országokban is vannak ilyen intézkedési jogkörök: Mirkóczki szerint ez nem igaz, például Európában egyetlen kormánynak sincs ilyen hatalma. Különleges hatásköröket ugyanis nem a kormányok, hanem a hatóságok kapnak – jelezte, hozzátéve, hogy akár informális úton is hajlandók szakmai vitát folytatni módosító javaslataik helytállóságáról.
Magyarországon egy terrorcselekményt nem az Alaptörvény 6. módosítása fog megakadályozni – fogalmazott, kitérve arra, hogy jelenleg is megvannak azok a jogrendek és szolgálatok, melyek az ilyen helyzeteket kezelni képesek.
Mint Mirkóczki Ádám fogalmazott, a Jobbik érdekelt abban, hogy Magyarország biztonsága tovább erősödjön, és abban is, hogy legyen egy új, különleges jogrend, ugyanakkor abban nem érdekelt, hogy
a terrorizmus álcája mögé bújtatva egy rendeleti kormányzást biztosítson a Fidesznek.