Ahogy a Damaszkusz-hű erők egyre közelebb érnek a török-szír határhoz, illetve a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) mind aktívabban kiveszik a részüket a harcokból, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, mennyire nem érdeke Törökországnak, hogy az Oroszország által is támogatott erők elvágják az iszlamisták utánpótlási vonalait.
A fő ok abban keresendő, hogy ezzel együtt megszűnne az ISIS által uralt területekről, a világpiacinál jóval olcsóbb olaj Törökországba áramlása, valamint esély mutatkozna egy autonóm kurd terület kialakulására Szíria északi részén. Ez a mindenkori török politikának semmiképp sem lenne érdeke.
Épp ezért, a török hadsereg elszántan próbálja hátráltatni az Azaz város ellen készülődő szíriai erőket, és immár a kurdok által nemrég elfoglalt Menagh légi támaszpontot is folyamatos ágyútűz alatt tartják.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök, egy Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonbeszélgetés során nyíltan kijelentette, hogy országa nem hagy föl az általuk terroristának tartott kurd egységek támadásával.
További aggasztó fejlemény, hogy február 14-én Ankara 400 al-Nusra Front harcos átcsoportosításában segédkezett, akiknek szabad átvonulást engedett a szíriai Idlib tartományból a szorongatott Azaz városába.
Ez azt jelenti, hogy a törökök nyíltan felvállalták, hogy hazájuk területén egy terrorszervezet harcosai egy kisebb régiónyi távolságot tegyenek meg.
Eközben egyre határozottabban körvonalazódik egy török-szaúdi közös hadművelet, ami konkrét fegyveres beavatkozást, és egy esetleges szárazföldi intervenciót is jelentene a két amerikai szövetséges állam részéről.
A két ország már eddig is komoly anyagi és katonai támogatást nyújtott a Szíriában küzdő szélsőségeseknek, de ez lehet az eddigi legnyilvánvalóbb szerepvállalásuk, persze szigorúan a terror elleni harc örve alatt.