Binali Yildirim, Törökország jelenlegi közlekedési, tengerészeti és hírközlési minisztere lesz a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) egyetlen elnökjelöltje a tömörülés május 22-re kitűzött második rendkívüli kongresszusán, s így ő lehet a távozó Ahmet Davutoglut követő miniszterelnök - jelentette be Ömer Celik, a párt szóvivője csütörtökön Ankarában.
Davutoglu május 5-én nyilatkozott úgy, hogy nem indul az AKP pártelnöki tisztségéért, és ennek értelmében miniszterelnök sem lehet. A leköszönő kormányfő a bejelentést megelőzően Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, valamint az AKP döntéshozó tanácsával egyeztetett a kérdésről.
Celik felszólalásában kiemelte: az elnökjelölt személyét illetően a párton belül nagy az egyetértés. Yildirim köszönőbeszédében elmondta: teljes összhangban dolgozik majd az AKP-val és Erdogannal. Megfogadta, hogy a terrorizmus "átka" le fog kerülni Törökország napirendjéről.
A Villám
A mérnök végzettségű Binali Yildirim 1955-ben született a kelet-törökországi Erzincan tartományban. 2001-ben Erdogan mellett az AKP egyik alapító tagja, a török elnök régi szövetségese. Rövidebb hosszabb megszakításokkal 2002. november 18. óta Törökország közlekedési minisztere, emellett Izmir városának képviselője a parlamentben. Többek között az ő érdeme az ország folyamatosan bővülő nagysebességű vasút-hálózata, valamint számos elkészült és jelenleg is épülő, világszínvonalú óriásprojekt, hidak, alagutak, repülőterek, amelyek összértéke 255 milliárd líra (mintegy 25 billió forint). A légikikötők száma minisztersége alatt 26-ról 55-re, a belföldi utasok száma pedig évi 34 millióról 182 millióra ugrott. Saját szavaival élve úgy jellemezte magát: "keveset beszélek, de a dolgomat a vezetéknevemhez hűen végzem." (A yildirim török szó jelentése villám.)
A vasárnapi rendkívüli kongresszuson több miniszteri tárca élén is változtatások várhatók.
Külön utakon
A Törökország és az Európai Unió között a menekültválság közös kezeléséről és ennek értelmében a schengeni vízumliberalizációról szóló szerződést még Davutoglu írta alá március 18-án. Az Európai Bizottság szerint Törökországnak az egyezmény 72 feltételéből még 5-öt teljesítenie kell ahhoz, hogy a török állampolgárokkal szembeni vízumkényszert eltöröljék.
Az egyik legsarkalatosabb kritérium az, hogy Törökország enyhítsen terrorellenes törvényén. A török államfő határozottan visszautasította a kérést. Nyomatékosította: nem változtatja meg a terrorellenes törvényt a törökökkel szembeni vízumkényszer eltörléséért cserébe sem, hiszen országát terrorszervezetek fenyegetik. Mint akkor fogalmazott:
"sajnálom, de akkor külön utakon járunk, mi a mienkén, az EU is a sajátján".
Arra szólította fel az uniót, hogy először távolítsa el Brüsszel a Törökországban terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szimpatizánsainak sátrait az Európai Parlament elől.
Szakértők úgy vélik: Davutoglu távozásával
a Törökországgal folytatott diplomáciai párbeszéd veszíteni fog lendületéből,
Erdogan hatalma pedig nő, mivel az új miniszterelnök határozottan segíti majd az elnöknek a leendő alaptörvényre irányuló terveit. Az államfő végrehajtó elnöki rendszert kíván bevezetni országában, amelyet Davutoglu nem támogatott teljes mértékben.
Erdogan korábban arra is figyelmeztette Brüsszelt, hogy Ankara elállhat a megállapodástól, ha az Európai Unió nem tartja be ígéreteit.
Az EU arról kötött szerződést Törökországgal, hogy visszaküldik azokat a migránsokat, akik nem jogosultak menekültstátusra, vagy nem is kérnek menedéket. Az EU-tagországok ezért cserébe - egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig -
legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, ahányat a görög szigetekről visszavisznek Törökországba.
Az egyezmény értelmében minden érintett ország, így Törökország is felgyorsítja a vízumliberalizációhoz szükséges intézkedések meghozatalát, és ha minden feltétel teljesül, akkor legkésőbb június végéig megszűnik a török állampolgárokkal szembeni uniós vízumkényszer. Az unió emellett összesen hatmilliárd eurót folyósít Ankarának 2018 végéig a török területen tartózkodó mintegy 2,7 millió szíriai menekült ellátására.