A háromnapos, hagyományosan négyévente megrendezett konferencián Magyarország, Észtország, Finnország, Oroszország és mintegy 25 finnugor nyelvű nemzetiség képviselői vesznek részt. A világkongresszus célja a finnugor nyelvrokon népek közötti kapcsolatok erősítése.
A hetedik alkalommal most Finnországban megrendezett esemény összefoglaló témája: Finnugor népek - a fenntartható fejlődés felé.
A magyar köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy a világ egyetlen gazdasági erőtérré válásában sokan okkal veszélyeket látnak.
A kis népeknek meg kell tanulniuk, hogy a változások nemcsak jót hoznak
- tette hozzá. Mint mondta, főként a nagyobb nemzetek körében jellemző gondolkodás, hogy a sokféle nyelv, kultúra csak feleslegesen bonyolítja az életet, akadálya a még dinamikusabb növekedésnek.
Mi azonban másként gondolunk erről - fogalmazott a magyar államfő, mert a világ teljességéhez szerinte hozzá tartozik a nemzeti sokszínűség. Kiemelte, hogy a finnugor nyelveket beszélő népek családjában a magyar közösség a legnagyobb, és ez felelősséggel jár; a nyelv, kultúra, az identitás megőrzésének felelősségével.
A nyelvi identitás megőrzését elősegítve Magyarország a jövőben is támogatja a finnugor köztársaságok új tananyagainak és az azokhoz kapcsolódó digitális anyagok elkészítését
- jelentette ki Áder János. Ezzel is elősegítve a mai igényeknek megfelelő nyelvhasználat erősödését - fűzte hozzá.
Bejelentette, hogy Magyarország támogatja a hungarológiai nyári egyetemek szervezését, és azt is, hogy magyar lektorokat küldjenek oroszországi finnugor egyetemekre.
Az összetartozás tudata ma is segíthet abban, hogy egyikünk se érezze magát olyan magányosnak, ahogy a magyar a germán, a latin és a szláv népek családjai között - fogalmazott az államfő. Büszkeségét fejezte ki, hogy a magyarok annyi évszázadon át idegen és sokszor ellenséges közegben is meg tudtak maradni magyarnak. És ezt a képességet láthatjuk a rokon népek körében is - tette hozzá.
Áder János a finnugor népek közös felelősségének nevezte, hogy segítsék a végzetesen fogyatkozó kisebb rokon népkapcsolatok küzdelmét, a pusztulóban lévő kulturális értékeik megóvását.
A magyar államfő szerint a VII. finnugor világkongresszus a finnugor népek kapcsolatépítését szolgálja, bizonyítja, hogy az összetartozás tudata él. És erre a XXI. században különösen nagy szükség van
- mondta.
A háromnapos konferencián, ahol a népcsoportok képviselői nemzeti viseletben tanácskoznak, Áder János mellett részt vett a finn és az észt államfő, valamint az orosz kormány delegáltja is. A plenáris tárgyalásokat hagyományosan szekcióülések követik.
Bár a Magyar Tudományos Akadémia a finnugor nyelvrokonság elméletét fogadja el, léteznek más – kevésbé elfogadottabb, de gazdag kutatásokon alapuló – alternatív elméletek is. Az egyik legmegalapozottabb verzió, a magyar-türk nyelvrokonság. Eszerint a magyar az altaji nyelvcsaláddal, ezen belül a türk nyelvekkel és a hun nyelvvel áll közelebbi rokonságban. Az altaji nyelvcsalád a török vagy türk (ujgur, kirgiz, oszmán-török, kun stb.), mongol, mandzsu, hun, avar stb. nyelveket öleli föl, de egyesek távolabbi rokonságba hozzák vele a finnugor nyelveket is. Ilyen értelemben szoktak urál-altaji nyelvekről beszélni, amelyben az uráli a finnugor nyelveket jelöli. Az elmélet mellett szólnak a nyelvszerkezeti, nyelvtani hasonlóságok és bizonyos szókincsbeli egyezések mellett a magyarság belső-ázsiai, turáni kulturális kapcsolatai, a zenei, néprajzi, életmódbeli párhuzamok, továbbá történeti hagyományaink hun-magyar azonosságtudata.