A Jobbik a Batthyány-örökmécsesnél tartotta ünnepi megemlékezését. Adorján Béla beszédében elmondta:
Újra egy március 15 jött el újra, és 177 évvel a dicsőséges forradalom kirobbanásának évfordulója után, még most sem élünk egymással békében. Még most sem élünk egymással egyforma szabadságban, és sajnos a legkevésbé sem értünk egyet, még nemzeti ügyeinkben sem. De ettől függetlenül még most is sokan ettől a naptól várják a megváltást. A nemzet szerteszét külön utcákon, külön tereken vagy kastélyparkokban, nem egymás mellett, nem békében, hanem néhány politikus gyűlöletbeszédét hallgatva, lelkükben tombolva, szívükben gyűlölettel egymás iránt. Ez nem megváltás. Még most is Petőfit és Kossuthot használjuk, emlegetve nevüket uszításra. Ez így nincsen jó. Időt vesztegetve várunk, de vajon mire várunk? Az egyetlen dolog, amit nekünk politikusoknak tennünk kell, hogy ne várjunk tovább. Teremtsünk békét ebben az országban. Teremtsünk meg azt a lehetőséget, ami elhozza nekünk az egységes nemzet lehetőségét. Ez a legfontosabb, amit nekünk, politikusoknak tennünk kellene.
A párt vezetője kiemelte:
Még most sem értettük meg, hogy a fülünket és a szemünket össze kell kötnünk az eszünkkel és a lelkünkkel. Ha ezt nem tesszük, akkor még most is hagyjuk, hogy egy felelőtlen kormány éket verjen magyar és magyar közé. Ugyanez a kormány, ami képes volt Petőfi nevét lecserélni Mária Terézia nevére. Az a kormány, aminek még ez sem volt elég. Annyi vér és áldozat után sem értettük meg, hogyha megjelennek életünkben az oroszok, akkor az jót nem hozhat nekünk. Ahogy azt sem értettük meg, hogy egy nemzetet nemcsak fegyverrel, hanem pénzzel is le lehet igázni. Még most sem értettük meg, közöttünk emberi testben járó sorscsapásainkat fel kell ismernünk és egymás mellé állva kell legyőznünk. Mert a pénz nem vérrel hódít, mint a fegyver.A pénz árulókkal hódít. Szabadok lennénk? Vagy egy generációkra rabságra ítélt, eladósított nemzet? Rettenetes felelősség van a vállunkon. Ezt a felelősséget akkor látjuk igazán, amikor gyermekeinkre nézünk. És ha rájuk nézünk, az ő szabadságukat kell látnunk, az ő szabadságukat kell a szemünk előtt tartani. Nem csukhatjuk be a szemünket a saját felelősségünk előtt. Látnunk kell, hogy a jövő rajtunk múlik.
Adorján Béla hozzátette, ebben az országban, bár azt harsogják, hogy demokrácia van, de ez valójában csak üres szavak mögé bújtatott egypárti uralom. Szerinte példát kell mutatni a felnövekvő nemzedékeknek, példát kell mutatni tisztánlátásból, és cselekvésből is. Úgy véli a politikai pártoknak nem egymással kell viaskodniuk és vetélkedniük, hanem a magyar emberekért kell dolgozniuk. Szerinte aki azt hiszi, hogy csak ő egyedül tudja megteremteni a magyar emberek számára az anyagi, erkölcsi jólétet, a szabadságot, az téved. Adorján Béla leszögezte, szembe kell szállni a csak én tudom jobban politikájával, fel kell számolni az egypárti túlhatalmat. Végül kijelentette, az 1848-as forradalom után is újra meg kell küzdeni az akkor papírra vetett és röplapokon hirdetett 12 pont többségéért.
- Legyen szabad sajtó, szűnjön meg a propaganda úgy az egyik, mint a másik oldalról.
- Legyenek felelős minisztériumok, ne egy rendőrtábornok uralkodjon az egészségügy vagy az oktatás felett.
- Legyen egyenlőség a törvény előtt, szűnjön meg a politikusoknak kijáró mentelmi jog.
- Legyen vége a hűbéri viszonyoknak, legyen vége a nemzet eladósításának, az adófizetők pénzének ellopásának.
- Legyen nemzeti őrsereg, szerezzük vissza hazánk önvédelmi képességét, mert az orosz medve a szomszédban már emberéleteket követel, és bármikor a jeges lehelet minket is elérhet.
- Legyen közös teherviselés, ne lophassák el a nemzet vagyonát.
A Jobbik elnöke beszédét azzal zárta, hogy, kiállnak a magyar emberek szabadságáért. Nem akarnak ügynököket, nem akarnak titkosított dokumentumokba rejtett adósságokat. Nem akarnak adóforintokból teremtett, tehetségtelen tőkésosztályt. Tudás és tehetség alapú, gondolkodó Magyarországot akarnak közösen azokkal, akik elég bátrak, hogy saját önteltségüket hátrahagyva egy szabad ország megteremtéséért egymás mellé állnak.