Jelentős tömeg gyűlt össze Óbudán a devizakárosultak szabadságharcosaként is ismert Marczingós László ügyvéd, valamint Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője utcafórumán péntek délután.
„Pedig a hatalom azt mondta rólatok, hogy már nem is léteztek, azt mondták, hogy már nincsenek devizahitelesek, hogy már mindent átváltottak forintra, ők kihúztak mindenkit a bajból, ők mentőövet dobtak mindenkinek, és azt mondták, hogy ez a devizahitelezés már lejárt lemez”
– kezdte beszédét a jobbikos politikus. Z. Kárpát kemény kritikát is megfogalmazott a hatalom felé, mert eltűrte, hogy a követeléskezelők „piaci kofaként minimáláron adják-vegyék” a károsultak tartozásait. Közölte, Marczingós László jóvoltából „kinyílt az a dosszié”, mely alapján meg lehet állapítani a méltányosság és a tisztesség határát. A politikus szerint ez a lehetőség azokra is kell, hogy vonatkozzon, akinek már lezárták a szerződését.
A Jobbik alelnöke felidézte, ő már 1997-ben is találkozott olyannal, aki a banki túlkapásokra panaszkodott, és ez a jelenség – vélte – végighúzódott az évtizedeken. Történelmi mulasztásnak nevezte, hogy a kormány a károsultak helyett a bankokkal kötött paktumot és így feladták az emberek, a károsultak érdekeit.
Z. Kárpát emlékeztetett, a devizahitelezés lehetőségét „nyomta a média, nyomta a bank, csendben maradt a felügyelet és nagyon sokszor csendben maradt a politika”. Mint fogalmazott, Magyarországon százezreket nyomorgattak, százezrektől vették el a jövőképet, a család kiteljesítésének lehetőségét, a szülőföldön boldogulást.
Az ellenzéki honatya azt mondta, amikor megérkezett az Európai Unió Bíróságának ítélete, megkereste Marczingós Lászlót és Róna Pétert, mert érezte, hogy „nem a politikusnak kell megmondani a tutit”. Emlékeztetett, egy vizsgálóbizottságot kezdeményeztek, ez a plénum tenne le egy megoldási javaslatot a parlament asztalára. A bizottságban egyenlő számban lennének kormánypárti és ellenzéki képviselők, valamint állandó meghívottak lennének az érintettek képviselői is.
Z. Kárpát emlékeztetett, három javaslatuk is az Országgyűlés előtt fekszik, ezekről pedig kedden a kormánypárti képviselőknek is szavazniuk kell az Igazságügyi Bizottságban.
„Ott kiderül, hogy ki áll mellettetek, és kiderül, hogy ki áll a bankok oldalán!”
– húzta alá a jobbikos képviselő. Úgy vélte, felelőssége van a bankoknak, a felügyeletnek és azoknak a kormányoknak is, akik végigasszisztálták az egész folyamatot.
Az ellenzéki politikus azt is elmondta, a kormány képviselői azt tanácsolják, hogy a devizakárosultak egyesével menjenek bíróságra. A fideszes felvetést a jelenlevők részéről óriási pfújolás fogadta.
Z. Kárpát azt is közölte, Marczingós Lászlóval közösen minden olyan helyszínre elmennek, ahova hívják őket.
Az ellenzéki honatya arról is beszélt, „a megroppant egészséget, a kényszerből külföldre távozást vagy a polgártársink halálát és a mag nem született gyermekeket nem lehet forintban számolni”. Ezért – fejtette ki – fel kell állítani egy devizahiteles kártérítési alapot, melynek forrása a törvénytelenül elsikkasztott MNB-alapítványi vagyon visszaszerzéséből keletkezne.
Marczingós Lászlót hatalmas tapssal és üdvrivalgással fogadták a megjelentek. Az ügyvéd arról beszélt, hogy azok a bankok, melyek ellen Nyugat-Európában, elsősorban Ausztriában hasonló módszerek után fellépett az ottani felügyelet és az állam, áttelepültek Magyarországra,
és gyakorlatilag az összes unióban létrejött devizahiteles szerződés felét Magyarországon kötötték meg.
Az ügyvéd úgy vélte, ezek a pénzintézetek felismerték, hogy a hazai jogalkalmazók nem képesek jogvédelmet adni a fogyasztóknak.
Marczingós elképesztőnek nevezte, hogy 2004-es uniós csatlakozásunk után 21 évvel nem egyértelmű az állam számára, hogy mi a feladata egy európai uniós bírósági ítélet után. Úgy vélte, a hazai jogalkalmazóknak unió által finanszírozott képzésen kellene részt venniük, és a sikeres vizsgához legalább 80 százalékos tudásra lenne szükség. „Más dolog egy kutyaugatási perben dönteni, és más kérdés egy nagyon összetett, uniós jogot, versenyjogot érintő kérdésben dönteni” – emelte ki az ügyvéd, aki azt is hozzátette, nemcsak a belpolitikát, a jogalkotást érintő részben, hanem uniós szinten is képviseli a magyar fogyasztók jogait, legyen az az Európai Bizottság, annak bármely szerve vagy a mögötte álló tanácsadó, civil szervezetek.
A devizahitelesek ügyvédje hangsúlyozta, nagyon sok pénzről van szó, és nem szabad megengedni, hogy utána az állam azt adók formájában a károsultakra terheljen vissza!