Abban már mindenki egyetért, hogy a tálibok hatalomra kerülésével, újabb menekülthullám várható, csak ennek mértéke és fő iránya kérdéses egyelőre. A legtöbb menekült várhatóan Irán és Pakisztán felé tart, arányaiban ugyan kevesebben, viszont számukat tekintve sokan próbálnak Európába eljutni. Így tehát ismét megnövekszik a segélyszervezetek felelőssége, nemcsak a menekültek segítésében, hanem Afganisztánban is. Gáncs Kristóf, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet kommunikációs igazgatója számolt be a szervezet jelenlegi helyzetről és a várható feladatokról.
Milyen körülmények között vannak most az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai Afganisztánban?
20 éve vagyunk jelen Afganisztánban. Az első időszakban helyszínen irányították a munkát a magyar munkatársak, de az elmúlt években a programok végre hajtását és más feladatokat a helyi stáb koordinálta. Tehát nincs most kint magyar munkatárs, azonban az ott dolgozó 10-12 afgán munkatársunkkal folyamatos a kapcsolat. Az ottani irodánk működését felfüggesztettük, de azt, hogy hosszú, vagy középtávon mi lesz, még nem lehet tudni.
Mit lehet tudni a helyi kollégákról?
Nincsenek közvetlen életveszélyben, de nyilván nehéz helyzetben ez most egy nagyon nehéz és bizonytalan a helyzet, amikor percről, percre, vagy óráról, órára változik minden. Ugyanakkor az elmúlt években romlott a biztonsági helyzet, így a Segélyszervezet munkatársai eddig is szigorú biztonsági protokoll mentén végezték munkájukat. A humanitárius munka egyik alapfeltétele, hogy biztonságban végezhessék a feladatokat és a mostani helyzet erre nem alkalmas. A tálibok is békés átmenetről beszélnek, de ezt most még korai megerősíteni, tehát egyelőre fel van függesztve a Segélyszervezet munkája.
Nem tartanak attól, hogy most 20 év munkája lehet oda?
Több mint egy tucat iskolát építettünk az ehhez tartozó infrastruktúrával. Bízunk abban, hogy ezek az erőfeszítéseink nem lesznek oda., Másrészt nagyon sok fejlesztési programot hajtottunk végre, például csatornázást, vagy árvízvédelmi projekteket, amelyek reméljük, hogy azért hosszú távon maradandóak lesznek és segítik az afgán embereket. Afganisztánban most zajlik a hatalomátvétel, amit nyilván folyamatosan követünk mi is, de jelen pillanatban még az sem eldöntött, hogy az Ökumenikus Segélyszervezetnek el kell-e hagynia az országot.
Lehet tárgyalni a tálibokkal ezekről a programokról?
Az látni kell, hogy az elmúlt 20 évben a tálibok azért jelen voltak, sőt az utóbbi években a jelenlétük folyamatosan erősödött főleg a városokon kívül. Korábban is voltak olyan projektjeink, amelyek a tálibok által ellenőrzött területeken zajlottak, tehát volt egyfajta közvetett koordináció a Segélyszervezettel, de az, hogy milyen korszak következik, arról még korai lenne bármit is mondani. Azt viszont mindig hangsúlyozni szoktuk, hogy a mi munkánk a rászorulók megsegítésére irányul. Mi ezt sok esetben a legnehezebb körülmények között is megtettük az elmúlt 30 évben.
Egyre többet beszélnek a várható menekült hullámról. Azt lehet már látni, hogy az Ökumenikus Segélyszervezetre milyen feladatok várhatnak?
Fel kell készülnünk, akár arra is, hogy a térségben szükség esetén bekapcsolódhassunk a segítségnyújtásba. Az Ökumenikus Segélyszervezet partneri viszonyban van számos más segélyszervezettel, így például mi is tagjai vagyunk a legnagyobb egyházi segélyszervezeteket tömörítő nemzetközi hálózatnak az Act Alliancenek, s így már meg is kezdődött a koordináció, hogy mit lehet tenni, ha tömegével jelennek meg a menekültek az első biztonságos országokban.
Arról lehet tudni, hogy hány munkatárs segíti most az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját?
10-12 fős helyi stábról van szó, legtöbbjük évek óta dolgozik a Segélyszervezet kötelékében.
Ők hol dolgoznak? A fővárosban, illetve más városokban?
Volt jelenlétünk több városban is, de most Mazari Sharifban van a központi irodánk. A helyzet szó szerint percről-percre, óráról-órára változik, így arra vonatkozólag ezen a ponton nehéz bármit mondani, hogy mi és hogyan folytatódhat a következő időszakban.