Ahogy az a Magyar Hírlapnak adott interjújából is kiderül, a CETA szövege kész, az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Egyezmény már csak aláírásra vár. Elvileg a ratifikáláshoz szükség lesz a nemzeti parlamentek jóváhagyására is, ugyanakkor ebben a helyzetben nem szívesen innánk előre a medve bőrére.
Hörcsik egyébiránt úgy sorolja a CETA kedvező hatásait, mint egy profi brüsszeli lobbista:
- jelentősen javulnak majd az európai vállalatok üzleti lehetőségei Kanadában;
- munkahelyeket teremthet;
- alacsony árak mellett, minőségi termékek, bővülő kínálat;
- a vámok megszűnése évente több százmillió euró megtakarítást jelent majd az európai exportőröknek;
- nem változtat az uniós szabványokon;
- oltalomban részesítenek majd 143, az EU bizonyos földrajzi régiójából származó terméket;
- a tagállamok továbbra is fenntarthatnak közmonopóliumokat konkrét szolgáltatások tekintetében;
- egy független, beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszert hoznak létre, amely átlátható, pártatlan és fellebbviteli igazságszolgáltatási fórumból áll.
A fideszes politikus válaszában kitért arra is, hogy
"amerikai beruházó nem perelhet a CETA-n keresztül európai tagországot vagy az uniót utóbbiak kötelezettségeinek a megsértése miatt, ha a beruházó nem Kanadában folytatja érdemi üzleti tevékenységet".
Mondta mindezt arra a felvetésre, hogy az Egyesült Államok agrárkémiai cégeinek működnek leányvállalatai az észak-amerikai országban, így felmerül, hogy a CETA egy kiskaput fog nyitni ezen piaci szereplők előtt.
Hörcsik azt ugyanakkor elismeri, hogy
"az Európai Bizottság javaslatai szerint a Európai Tanács határozatát követően nyílik majd lehetőség a CETA ideiglenes alkalmazására".
(Hazánk esetében az ideiglenes jelzőnek van egy többlet tartalma, nincs új a Nap alatt).
A kormánypárti politikus megjegyzi továbbá, hogy a megállapodás teljes körű hatálybalépésére azt követően kerülhet sor, hogy azt az EU megköti, amelyhez az Európai Parlament egyetértésével elfogadott tanácsi határozat és valamennyi tagállam nemzeti megerősítési eljárás révén biztosított egyetértése szükséges.
Az Európai Tanács határozatával állítja szembe ugyanakkor a magyar Országgyűlés által elfogadott, Schiffer András (LMP) által benyújtott parlamenti határozatot, amely többek között kimondja,
"az Országgyűlés kötelezze a magyar kormányt, hogy határozottan és következetesen képviselje azt az álláspontot, hogy a CETA, a TTIP, valamint a TISA olyan nemzetközi megállapodásnak minősüljenek, amelyek létrejöttéhez nemzeti parlamentek eljárása nélkülözhetetlenek".
Egyszer már elutasította - de nem az egyezményt
Elsőre nem ment
Csakhogy erre Hörcsik részéről minimum visszás hivatkozni, ugyanis az általa vezetett bizottság fideszes többsége az ellenzék tiltakozása ellenére is meggátolta, hogy a határozat a Ház elé kerüljön, nyíltan kiállva ezzel a multik érdeke mellett. Álláspontját csak a komoly társadalmi és politikai nyomásra változtatta meg.A kormány előreláthatólag szeptemberben dönt arról, hogy támogatja-e az egyezményt - árulta el Hörcsik, hozzátéve, hogy megvizsgálják azt is, hogy a CETA mennyiben felel meg az Országgyűlés imént említett, az
„Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásaival kapcsolatos követelményekről”
szóló határozatának.
Mint az látható, a Kanadával megkötendő szabadkereskedelmi egyezménynek csak pozitívuma van/lesz, ezért nem kérdéses, hogyan kell döntenie Kormányunknak a dolgozó nép érdekében.