Ahogy arról már több cikkünkben is beszámoltunk, Magyarországon az idén először zöldszüretet rendeltek el, amihez - úgymond - önként csatlakozhattak a gazdálkodók. A valóság persze sokkal lehangolóbb, mert például már tavasszal levélben tájékoztatták a tokaj-hegyaljai gazdálkodókat arról, hogy az állami felvásárló egyetlen egy szem szőlőt sem fog felvásárolni.
A túlkínálatnak, az olcsó olasz hamisítványok megjelenésének, valamint a szabályozatlan rendszernek az lett az eredménye, hogy nemcsak a zöldszüretet támogatta a kormányzat, hanem elérhetővé teszik augusztus közepétől a borászati termékek krízislepárlását is.
Nagy István agrárminiszter Vadai Ágnes (DK) írásbeli kérdésére elismerte,
Tárcavezető egyébként kitért arra is, hogy miért döntöttek a szőlőfürtök "megsemmisítése" mellett, és miért nem gondolkoztak mondjuk a gyümölcsök szociális célú felhasználásában - ismert, a Jobbik a kezdetektől azt szorgalmazta, hogy azt a mennyiséget, amit éretlenül szüretelnének le, inkább a kórházaknak, vagy a közoktatás részére kínálják fel. Nos, természetesen az Európai Unió a ludas ezért is, Nagy István ugyanis arról ír, hogy zöldszüret uniós rendeleti definíciója kötelezően írja elő a fürtök megsemmisítését.
Zöldszüret: eljutott a parlamentbe a gazdálkodók gyászszalagos szőlőtőkéje
Kéthetes országjárás után megérkezett a gyászszalagos szőlőtőke a parlamenthez. A Faragó Tamás (Heves megyei közgyűlés jobbikos tagja) által útnak indított tőke bejárta a magyarországi szőlőtermesztő- és borvidékeket, Bíró László (a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés jobbikos küldötte) és Farkas Péter Barnabás (Borsod megyei alelnök, Jobbik) 23 területet látogatott meg a valódi nemzeti konzultációjuk keretében.
Ez egy tudatos csúsztatás - fogalmazott megkeresésünkre Magyar Zoltán, a Jobbik agrár szakpolitikusa. A zöldszüretre valóban ez a kritérium vonatkozik, de nem a zöldszüret lett volna az egyetlen megoldás az ágazat problémáira - tette hozzá.
A politikus szerint ezt a 2,5 milliárd forintos összeget el lehetett volna költeni az ágazatban más célra is, figyelemebe véve szociális szempontokat.
"Ha arról lenne szó, hogy most kerültek kormányra, és meg akarják váltani a szőlészek problémáit, és hirtelen, tűzoltásszerűen alkalmazni kell a zöldszüretet, akkor ez egy megbocsátható bűn lenne, és azt mondanánk, hogy a jövő évre készüljenek fel alternatív megoldásokkal. De szó nincs erről, 9 éve vannak kormányon. Ha valóban akartak volna valamit tenni a magyar kis- és családi termelők érdekében, már megtették volna"
- hangsúlyozta Magyar Zoltán.
"A májusi átlagos középhőmérséklet 4 Celsius-fokkal volt alacsonyabb a sokévi átlagánál, ez példátlanul nagy különbség a korábbi években megszokottakhoz képest. Ennek köszönhető, hogy a tavalyi szürethez viszonyítva idén három héttel később kezdődnek el a munkálatok. A másik ok pedig a tavaszi szárazság, hiszen ebben az időszakban lenne a legnagyobb szüksége a szőlőnek a csapadékra, az elmaradás a virágzás időszakában látszódott meg a legjobban. Tavaly május végére már elvirágzott szinte az összes szőlőfajta, míg idén ez csak június legelején kezdődött el. A későbbi érés a minőséget nem befolyásolja, de a szőlő mennyisége el fog maradni az előző évtől" - közölte a Varga Pincészet Kft.