Kontraszelektálja a vállalkozókat az a gazdasági rendszer, amely a rendszerváltozás óta kialakult – jelentette ki Volner János, az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának elnöke a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) XVIII. kerületi vállalkozói fórumán. A Jobbik alelnöke előadásában kifejtette, a „világrekorder szintű” áfakulcs és az áfarés – mely becslések szerint 900-1200 milliárd forintot jelent évente – azt eredményezi, hogy a becsületes vállalkozások, vállalkozók eleve hátrányban vannak, s elvéreznek a versenytársakkal szemben. Volner János szerint a társasági adóról folyamatos a politikai vita, holott sokkal fontosabb kérdés, hogy összességében számtalan „egzotikus” adónem sújtja a vállalkozókat,
„a magyar vállalkozások agyon vannak adóztatva”.
Mint rámutatott, a közterheket a multinacionális cégek sem tudják maradéktalanul megfizetni, hanem vissza nem térítendő támogatásokat kapnak. Feltette a kérdést, ha még a német luxusipar olyan nagyvállalatai, mint az Audi vagy a Mercedes sem tudják megfizetni az óriási adókat, akkor egy jóval kisebb tőkéjű magyar vállalkozástól ezt hogyan lehet elvárni.
Volner szerint szembe kellene nézni azzal, hogy egyszerűen nincs benne az a pénz a magyar gazdaságban, amit el akarnak vonni. A jobbikos politikus kifejtette, a 2008-as válság óta nagyon sokan épphogy be tudják fizetni a sárga csekkeket, és meg tudják venni az alapvető élelmiszereket, s így nincs, amiből pénze lehetne a fodrásznak, az asztalosnak, a szabónak, nem beszélve arról, hogy az építőipar is pang.
A V0-s vasúti körgyűrű példáját említve kijelentette, magyar–külföldi vegyesvállalatokat kellene létrehozni, mert jelenleg az látszik, hogy nincs olyan magyar cég, amely efféle beruházásban részt tudna venni. Úgy fogalmazott, hasonló helyzetben vagyunk, mint amikor az angol gyarmattartók utakat építettek Indiában: ezt nem azért tették, hogy az ottaniak ne térdig sárban járjanak, hanem hogy el lehessen hozni a gyarmatról annak terményeit.
„Nem a versenyképességünk erősödik, hanem az infrastruktúrát építjük meg ebben az országban, hogy az itt megtelepedett cégek termelni tudjanak”
– mutatott rá.
Nincs iparunk, a mezőgazdaságunk romokban, és elsősorban sajnos uniós támogatásoktól függ – közölte Volner János. Hozzátette, a vegyesvállalati rendszer elterjedésével lenne igazi munkahelyteremtés, mert most csak azt látni, hogy a multiknak szállítanak be a magyar kisvállalkozások, de a tőkejövedelmet nem Magyarország realizálja.
Termelést támogató adórendszerre van szükség
Volner János kifejtette, a Jobbik a gazdaság alapjait azzal erősítené meg, hogy termelést támogató adórendszert vezetne be: elsősorban az iparban, a mezőgazdaságban, a turizmusban és a vendéglátásban összpontosítanák az adókedvezményeket. Ha ezek az ágazatok megerősödnek, a szolgáltató szektor is megerősödne – tette hozzá. Mint mondta, szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a nyugati országokkal, és új célpiacokat kell találni keleti országokban. A mezőgazdaság és az a rendszerváltoztatás óta elveszett élelmiszeripar jelentős számú munkaerőt tudna felszívni, s mint megjegyezte,
csak a mezőgazdaságon belül félmillió munkahelyet veszítettünk el negyed évszázad alatt.
Kérdésekre válaszolva Volner elmondta, a kormány által kötött stratégiai szerződések között van néhány teljesen érthetetlen, például hogy a Tesco kereskedelmi multiként vajon mit tesz hozzá a magyar gazdasághoz. Szerinte nem vissza nem térítendő támogatásokkal kellene támogatni a multikat, hanem kiszámíthatóságot biztosító adórendszerrel, és a magyar érdekek mentén történő támogatáspolitikával.
Szólt arról is, hogy a Jobbik végrehajtaná azt az államreformot, amelyet Matolcsy György helyezett kilátásba még 2010-ben, de amiből nem lett aztán semmi. E szerint a magyar bürokrácia költsége 2800 milliárd forintnyi, amiből harminc százaléknyi megtakarítást el lehetne érni. Volner szerint ez reális, és a több mint 800 milliárd forint adókedvezményként megjelenhetne a vállalkozásoknál.