Egy ősi szokás emléke
A borosgazdák téli ünnepi szertartása csak véletlenül esik egybe Szent Vince késő ókori hispániai vértanú emléknapjával, minden bizonnyal a magyar hagyomány egy ősi, saját ünnepet vitt tovább és azt idomította a keresztény szokásokhoz és a fenti vértanúhoz. Az a szokás, miszerint a keresztény szentnek a szőlőhegyeken kápolnát és templomot emeltek, eredendően nem keresztény gondolkozásra vall, sokkal inkább az ősi, táltos múltban gyökerezik, csakúgy, mint a keresztállítás szokása, amikor is elődeink a megszentelt helyeken bálványokat és egyéb emlékoszlopokat emeltek az elhunyt ősök tiszteletére. A magyarság bálványállítási szokásáról nemzeti krónikáink, de a 11. századi oklevelek is tanúskodnak, előbbiben a krónikaírók még tudták is, hogy ősi, szkíta szokásról van szó. A bálványokat emlegető régi okleveleket nemrégen Hölbling Tamás gyűjtötte össze.
Áldomás, ősi szokás
A Vince napi közös áldomásivásban talán a Fekete-tenger mellékén, a meotiszi-ingoványokban élt borkedvelő szkíták egyik szokása őrződött meg. A Kr. e. 5. században Hérodotosz egy nagyon különleges szokás meglétéről tett említést. Eszerint a szkíta kormányzók minden kerületben egy évben egy alkalommal összehívták a szkítákat és közösen borral áldomást ittak, de csak az részesülhetett egyben a kegyben, aki már ölt ellenséget. Talán ennek a magyar megfelelője a Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában feljegyzett szokás, miszerint a szőlősgazdák Vince napján egyik pincéből a másikba járva együtt áldomásoztak, amikor is jókívánságokkal halmozták egymást az újévre.
Ősi jóslások
Vince napján elterjedt szokás, hogy a gazdák vesszőt vágtak le és a meleg szobában rügyeztetni kezdték. Ennek fejlődéséből azután az őszi szőlőtermésre következtettek. Szintén elterjedt szokás a kárpát-medencei magyaroknál, hogy a János napján szentelt borral, vízkereszt ünnepén szentelt vízzel a gazdák kimennek a szőlőjükbe. Körüljárták azt és a széleit szentelt vízzel hintették meg, a négy sarkát pedig a János napján szentelt borral öntözték meg. Ezek az ősi mágikus cselekedetek mind az ősi, táltos hagyományra vezethetők vissza. Még sokan emlékezünk arra a Vince-napi mondókára, miszerint „ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”. Ez arra utal, hogyha ezen a napon olvad, akkor jó bortermés várható. Egy másik mondás szerint „hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince”. Ez pedig azt jelenti, hogy szép, napos idő esetén szintén jó lesz az idei bortermés. Sok borosgazda éppen ezért a napos időben kitárja pincéjének ajtaját, hogy áradjon be oda a napfény, hátha akkor bő bortermés kerül a hordókba.