A keddi hivatalos látogatás utáni sajtótájékoztatón Áder János hangsúlyozta, hogy Magyarország és Ausztria is elkötelezett a párizsi klímaegyezmény végrehajtása, illetve a kapcsolódó szabályozások kidolgozása mellett. Óvatos kritikaként értelmezhető az Egyesült Államok felé, hogy a magyar köztársasági elnök kiemelte, a két országnak felelőssége világossá tenni, a végrehajtást azt sem befolyásolhatja, hogy Donald Trump amerikai elnök a szerződésből való kilépés mellett döntött. Sőt, azt is megjegyezte, arra számítanak, hogy egyre több amerikai szövetségi állam dönt majd a párizsi szerződésben foglaltak teljesítése mellett.
Áder János kitért arra, hogy az Alexander Van der Bellennel folytatott megbeszélésükön szó esett a paksi atomerőmű-beruházásról is. A magyar köztársasági elnök szerint bár a két ország álláspontja eltérő az atomenergia használatáról, egyetértettek abban, hogy a működésnél fontosabb a biztonság, szakembereik pedig évente egyeztetnek a kérdést illetően.
Alexander Van der Bellen is elismerte, hogy Ausztria más állásponton van az atomenergia kapcsán, ugyanakkor megértően hozzátette: a vízenergia tekintetében Ausztriának jobb kiinduló feltételei vannak. Az osztrák államfő elmondta, reggel egyetemi rektorokkal, rektorhelyesekkel találkozott, de diplomatikusan csak annyit közölt erről, hogy reméli, van lehetőség a CEU és a magyar kormány közötti feszültség feloldására.
Áder János nem akart válaszolni a civil törvényre vonatkozó újságírói kérdésre. Azt hozta fel kifogásként, hogy előbb a parlamentnek kell döntenie. Csak annyit emelt ki, hogy a Velencei Bizottság sem kifogásolta a szabályozás célját, szándékát. A sajtó több munkatársa is az államfők tájékoztatója alatt kapott értesítést arról, hogy a kormánypárti többség végül szentesítette a törvényt. Mielőtt azonban Ádert erre bárki reagáltathatta volna, az utolsó újságírói kérdés lehetőségét a köztársasági elnök egy bólintással leintette, majd arra hivatkoztak, hogy a sajtótájékoztató elhúzódott, és ezért nincs idő több kérdésre.
Alexander Van der Bellen részéről akár fricska is lehetett, amikor megjegyezte: üdvözölné, ha a Velencei Bizottság minden ajánlását komolyan vennék.
Az uniós kvótákkal kapcsolatban Áder János közölte: Magyarország álláspontja már ismert, nem ért egyet a „kényszerkvótákkal”. Hozzátette: Nem csak Magyarország vélekedik így, az áttelepítés gyakorlata pedig bizonyítja, hogy a kvóták nem jelentenek megoldást. A köztársasági elnök kifejtette, Magyarország szerint a migránsokat az első biztonságos országban kellene ideiglenesen letelepíteni, és biztosítani a feltételeit annak, hogy mielőtt hazatérhessenek, garantálva a megélhetésükhöz szükséges feltételeket. Áder is „belecsípett” osztrák kollégájába, amikor megemlítette, hogy korábban Ausztria más álláspontot képviselt a migráció kérdésében, mint most.
Alexander Van der Bellen erre úgy reagált, hogy Ausztria eddig nem tejesítette a feltételeket, de az előző években több tízezer menedékkérőt fogadott be.
Az osztrák sajtó részéről kifogás érkezett azzal kapcsolatban, hogy Alexander Van der Bellen egy négyszemközti találkozón vesz részt Orbán Viktor miniszterelnökkel délután, és ezt nem követi sajtótájékoztató. Az osztrák államfő ebben nem talált kivetnivalót, de hozzátette: a magyar fél kívánsága teljesül azzal, hogy a beszélgetés után nem kérdezhetnek az újságírók (ami valóban nem is szokás az ilyen jellegű tárgyalások után).
A két államfő közti szokványosnak tűnő sajtótájékoztatónál érdekesebb kijelentések hangzottak el Hans Niessl, burgenlandi tartományfőnök szájából, aki Alexander Van der Bellennel együtt érkezett Budapestre, és interjút adott az Indexnek.
Niessl úgy vélekedett, több oka is van annak, hogy fellépnek a magyar munkaerő beáramlása ellen. Leszögezte, hogy az utóbbi időben megnőtt náluk a munkanélküliség, de közben Nyugat-Magyarországon meg hiányzik a képzett munkaerő, ami szerinte nem jó tendencia.
A tartományfőnök érdekes megállapítást tett a bérkülönbségek tekintetében (éppen a bérkiegyenlítésről szól a Jobbik által szorgalmazott béruniót célzó európai polgári kezdeményezés), azt mondta:
„És az sem titok, hogy az osztrák és a magyar bérek között elég nagy a különbség, kollektív szerződéssel nálunk akár 1500 eurót lehet keresni, míg a magyar minimálbér 350 euró körül van. Burgenland félórás vonzáskörzetében egymillió ember él, akik 350 eurót keresnek, ez elég nagy kihívás nekünk.”
Hans Niessl szociáldemokrata politikus 16 éve áll a burgenlandi tartomány élén, két éve pedig az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) kormányoz együtt. Még a migránskrízis tetőzése előtt, 2015 áprilisában Johann Tschürtz, az FPÖ helyi vezetője jelképesen lezárta a határt a magyar bevándorlók előtt. 2015 májusában pedig a Magyar Nemzet Online-nak adott interjújában azt mondta: úgy alakítanák a jogi környezetet, hogy az osztrák cégeknek a legkevésbé se érje meg olcsó közép- és kelet-európai munkásokat alkalmazni.