Nem érti az Emmi, miért nem illik közzétenni egy áldozatról, hogy alkoholbeteg volt

Nem érti az Emmi, miért nem illik közzétenni egy áldozatról, hogy alkoholbeteg volt

A hiba elismerése és javítása helyett inkább arrogánsan támad az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt követően, hogy jogvédők és újságírók is kérdőre vonták a tárcát az egyik koronavírus-áldozat érzékeny személyes adatának közzététele miatt.

Emlékezetes: az egyik hazai áldozat egy külföldi diplomata volt, aki rendkívül fiatalon, mindössze 37 évesen hunyt el.

Bár korábban mi is megneveztük őt, most már nem fogjuk.

Időközben egyre hangosabbak lettek azok a hangok, melyek azt követelték, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a halálos esetek területi lebontását, a nemek arányát, vagy akár azt, hogy az érintetteknek volt-e más betegsége is a koronavírus-fertőzésen kívül. Ez a kérdés egyáltalán nem mindegy, hiszen a tömeges megbetegedések kockázati elemzéséhez szükséges tisztában lenni az esetek körülményeivel.

Az Emmi eleinte azt nem értette, hogy miért van szükség bővebb tájékoztatásra. Majd miután úgy döntöttek, hogy részletesebben elénk tárják az információkat, olyan szenzitív adatokat is közöltek,

hogy az egyik áldozat alkoholbeteg volt.

Ez abból derült ki, hogy a korábban említett diplomata az egyetlen olyan személy volt, aki 37 éves korában hunyt el. Mivel a sajtó korábban foglalkozott a halálhírével, evidens módon név szerint azonosítani lehetett őt abból a listából, amin egy 37 (egyébként tévesen 38-nak írták - a szerk.) éves férfi is szerepelt. A probléma ott merült fel, hogy a koronavírussal kapcsolatos hivatalos tájékoztatási oldalon azt is feltüntették más betegsége mellett, hogy „alkoholos májkárosodás”.

Ezzel az elhunyt férfi emlékét teljesen feleslegesen sértették meg, hiszen bőven elég lett volna annyit írniuk, hogy „egyéb májkárosodás”, vagy csak annyit feltüntetni, hogy volt más betegsége is.

Adatvédelmi szempontból valóban nem jogsértő a kormányzati portál közlése, mert egy elhunyt embernek már nincsenek adatvédelmi jogai. Kegyeleti jogai azonban vannak, és ennek része az is, hogy az emlékére nézve esetleg sértő, káros információk öncélú közlését mellőzni kell. Itt pontosan ez történt, hiszen senkit nem érdekelt, hogy mitől volt májkárosodása.

De ennél is elszomorítóbb az Emmi reakciója. Az elmúlt évtizedben ugyan volt elég időnk megszokni, hogy itt bocsánatkérésnek, a hibák elismerésének helye nincs, a fejlett vitakultúra és az alázat a gyengeség jele. De ettől még újra és újra meglepő, hogy a közpénzből közfeladatot ellátó, vezető hivatalnokok milyen kicsinyes módon képesek megsértődni a kritikákon, majd milyen élvezettel keverednek kommunikációs és politikai háborúba bárkivel, ami szembe jön.

A minisztérium csütörtökön kiadott egy közleményt, amiben azt írják: beazonosításra nem alkalmas és nem jogsértő a koronavírus áldozatairól megjelent lista. Ez nyilvánvalóan nem igaz, hiszen az említett esetben rögtön azonosítva lett egy áldozat, sőt.

Majd azzal folytatják, hogy a közérdekű adatokért pereket folytató Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kettős mércével él, hiszen máskor kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatokért harcolnak, most meg azon akadnak fenn, hogy részletes adatokat tettek közzé a vírusfertőzöttekről.

Az Emmi-nek az a problémája a TASZ-szal, hogy az jogsértőnek ítélte a kiadott adatsorokat, és bemutatta azt is, hogyan lehetne jogszerűen elvégezni ezt a munkát: például konkrét életkor helyett korcsoportokat feltüntetve úgy, hogy az alapbetegségeket sem társítják senkihez, csupán az arányokról számolnak be.

A TASZ szerint így kellene közzétenni az adatokat:

Az erre reagáló Emmi-közlemény viszont két sor gúnyolódás közben úgy értékeli a „statisztikai adatsor” fogalmát, mintha azt csak egyféleképpen lehetne elkészíteni, nem pedig ezerféleképpen.

Vagy van, vagy nincs.

Az írást változtatás nélkül is bemutatjuk:

Beazonosításra nem alkalmas és nem jogsértő a koronavírus áldozatairól megjelent lista

Kettős mércével mér a TASZ. Úgy gondolják, hogy amit ők megtehettek tavaly, azt már nem teheti meg a kormány az idén.

A Társaság a Szabadságjogokért Egyesület közel két éven keresztül pereskedett, és egészen a Kúriáig is elment azért, hogy nyilvánosságra hozhassa a kórházi fertőzésen áteső személyek kórházakra lebontott statisztikai adatait. Fáradtságot nem ismerve elérték, hogy közre kelljen adni az úgynevezett statisztikai célú, anonimizált egészségügyi adatokat.

Most pedig azt mondja a TASZ, hogy a kormány jogot sért, mert közread statisztikai célú, anonimizált egészségügyi adatokat a koronavírus-járvány kapcsán.

Kettős mércével mér a TASZ, és most már nem emlegetik azt, amit a tavalyi per után mondtak, hogy "nem igaz az, hogy egy statisztikai adatsor nyilvánosságra hozatala bárki személyes adatait veszélyeztetné."

(Emmi)

Szomorú választás elé sodorta magát az Emmi azzal, hogy értelmes reakció helyett most is háborúzni akar szakmai kritikusaival: vagy tényleg nem értik amit mondanak nekik, vagy értik csak úgy csinálnak, mint akik nem.

Igazából egy minisztériumtól egyik sem biztató, pláne egy veszélyhelyzetben, amikor a szakmaiságnak minden emberi gyarlóságot felül kellene írnia.