Az Alkotmánybíróság (Ab) egyhangúlag úgy döntött: nem alaptörvény-ellenes, ha állampolgárok is felléphetnek korrupciós ügyek gyanúja esetén - írja a hvg.hu.
Emlékezetes, az október 3-án elfogadott, a büntetőeljárásról szóló törvényt maga az országgyűlési többség küldte felülvizsgálatra, miután érdekes módon a kormány a saját maga által benyújtott törvénymódosításra kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.
Arról van szó, ha kiemelt korrupciós bűncselekmények gyanúja merül fel, és az ügyészség elutasítja a vádemelést, akkor „a köz érdekében fellépni kívánó személyek” saját maguk léphetnek fel vádlóként.
Ezt a kiegészítést az Európai Bizottság kérte a korrupcióellenes intézkedési javaslatok egyikeként, az uniós pénzekhez történő hozzájutás érdekében.
Tehát az Ab szerint a vádkikényszerítés nem sérti az ügyészséget megillető vádmonopólium elvét, csupán kiegészíti, illetve szükség esetén kiterjeszti azt. Az ügyészségi vádmonopólium azt jelenti, hogy „más közhatalmi szervezet a vádló közhatalmi pozíciójába nem kerülhet”, ez esetben viszont nem láttak ebben kivetnivalót.
Az Ab egyhangúlag döntött, de három párhuzamos indoklást is megjelentettek. Ezek egyikében Czine Ágnes alkotmánybíró azt írta,
az új eljárási lehetőség „kiemelt közérdekből fakad”, „amely a közhatalom gyakorlásának, illetve a közpénzek elköltésének társadalmi kontrollját szélesíti, annak érdekében, hogy fokozza az esetleges visszásságok hatékony felderítését és szükséges esetben szankcionálását”.
A szóban forgó törvény rövidesen Novák Katalin köztársasági elnök elé kerül, és kihirdetésre vár.