Egy friss Ipsos közvélemény-kutatás szerint a magyarok 76 százaléka nem ajánlaná senkinek, hogy tanári pályára lépjen. A válaszadók 74, illetve 73 százaléka szerint a pedagógusok nincsenek megfizetve, valamint megbecsülve sem. Összességében a magyarok 67 százalék szerint rossz a közoktatás helyzete, amivel a felmérésben szereplő 29 ország közült az utolsók között kullogunk.
A siralmas eredménnyel kapcsolatban Ander Balázst a Jobbik-Konzervatívok alelnökét kérdeztük, aki maga is pedagógus, illetve háromgyerekes családapaként szülőként is érintett.
Ha valamelyik gyermekem felvetné, hogy tanári pályára szeretne lépni, akkor próbálnám ettől a lehető leghatározottabban eltanácsolni. Mondom ezt úgy, hogy imádtam tanítani. Viszont teljesen természetes, hogy az ember a saját gyerekének a boldogulását szeretné látni, és ez a pálya jelenleg ezt nem biztosítja.
A politikus egy jellemző jelenséggel támasztotta alá szavait: a tanári pályán a nők és férfiak aránya – különösen általános iskolában – a nők javára dől el nyolc az egyhez. Figyelembe véve, hogy ez egy hihetetlenül alulfizetett pálya (OECD sereghajtók vagyunk), ezzel kapcsolatban szokták mondani, hogy "a jól kereső férjek tartják még felszínen a hazai oktatást, mert csak így engedheti meg magának több tanárnő és tanítónéni, hogy ennek az amúgy gyönyörű hivatásnak éljen."
Ander Balázs hangsúlyozta: rengeteg gyönyörűsége van ennek a hivatásnak, de amikor egy kezdő vagy akár egy már évek óta a pályán lévő tanár fizetését elviszi egy fővárosi albérlet, akkor nincs miről beszélni. Ha nem olyan a családi háttér, akkor nagyon szegényes életre elég csak a pedagógusfizetés.
A tanárokat nem csak nem fizetik meg, de erkölcsi megbecsülésben sem részesülnek, mivel a hatalom csak végrehajtóként kezeli őket. A "nemzet napszámosaiból" tankerületi cselédet csinál a rendszer, amikor megfosztja a szabadságától.
"Minden a diáknak joga van tanulni, minden tanárnak joga van tanítani, és ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania."
A Jobbik-Konzervatívok alelnöke beszélt az úgynevezett Arizona-módszerről is, ami szerint iskola célja, hogy a tanulók számára a tanulás, a pedagógusok számára pedig a tanítás minél eredményesebben történjen meg. Szerinte a magyar oktatásban is ezt kellene alkalmazni, viszont ennek jelenleg több akadálya is van. Megvan az állam felelőssége abban, hogy megteremtse a megfelelő körülményeket ehhez. A jobbikos politikus kiemelte: és van egyéni felelősség a tanulók és a szülők részéről is.
Van az országnak néhány olyan problémás régiója, ahol függetlenül attól, hogy bevezették-e az iskolaőri intézményt, még nem lett sokkal jobb ott tanítani – mutatott rá a konzervatív politikus. Hozzátette: azoknak a diákoknak, akik ott élnek és tanulni szeretnének azoknak is pokol lehet az élete, és a pedagógusoknak is.
Mert amikor az állam így bánik a pedagógusokkal, akkor adott esetben egy kevésbé kulturált szülő is könnyebben veszi a bátorságot, hogy tiszteletlen legyen a gyereke tanárával – magyarázta Ander Balázs, aki pedagógusi és politikusi pályája során számos ilyen példát látott.
Szerinte egy anómiás, értékvesztett társadalomban – ahol sokszor nem a tehetség és a szorgalom az előrejutás záloga, hanem a politikai hátszél –, törvényszerű, hogy a pedagógusokat sem becsülik.
Ha a példakép a telepi, fuxos, lányfuttató uzsorás és a valódi teljesítmény nélküli, ostoba celeb, akkor oda tanár sem kell. Az általa közvetített tudás értéktelen, így őt sem kell becsülni...
(Címlapkép: Béli Balázs/Alfahír)