Ani város rejtélye

A Karsz várostól 40 kilométerre fekvő területen több civilizáció is otthagyta emlékét. A török kormány most a terület turisztikai fejlesztését tűzte ki célul. A céjuk az, hogy a 2016-os oslói konferencián Ani felkerüljön az UNESCO Világörökségi listára. 
 
A város maga 78 hektáron terül el és egy 4500 méteres sánc veszi körül. Keletről az Akuri-folyó határolja, amely az Araz-folyó egyik mellékfolyója. A települést ötezer évesre becsülik, már a bronzkor óta lakták a hurri népek és utódaik, többek között az urartuiak. A város az ókortól jól védett hely volt. Ani gazdagságában szerepet játszott, hogy a kereskedelmi utak találkozásánál feküdt. A város az 1001 templom nevet kapta, nagyon sok egyszerű szentély és katedrális épült ott az évszázadok folyamán. Nemcsak keresztény szentélyek, hanem régi zoroaszter-hitű tűztemplomra is rátaláltak a régészek, ezen kívül paloták, erődök is voltak a városban. 

Nem örmény, hanem grúz

Anit az örmények fővárosának nevezik, holott az a középkori grúz-alán Bagratuni-dinasztia székhelye volt 961 és 1045 között, ők emelték a csodálatos keresztény templomokat. Fénykorában a település majdnem 200 ezer embernek adott otthont. Felvette a versenyt a térség más nagyvárosaival. Karavánok ezrei álltak meg a városban, hogy áruikat kínálják a helyi lakosoknak. Nemcsak a kereskedőket, hanem a hódítókat is vonzotta a hely, a középkor folyamán, bizánciak és szeldzsukok vették be a várost. 1236-ban a mongolok is elfoglalták. Az újkorban az oroszok foglalták el. A város az első világháború után elnéptelenedett és fokozatosan pusztulásnak indult. 
 
OB