A miniszterelnök újságírók előtt szombaton arról beszélt, Törökország nyitott arra, hogy az Iszlám Állam terroristái ellen más országok is igénybe vegyék az İncirlik légitámaszpontot, amelyet már használnak az amerikaiak, a katariak, és már a németek is ott vannak - számolt be a török Anadolu hírügynökségre hivatkozva az RT.com.
„Ha szükséges, akkor használni tudják az İncirlik bázist” – mondta a török miniszterelnök arra az újságírói kérdésre, hogy Moszkvával is megosztanák-e a légitámaszpontot. Határozottan tagadta azonban azokat a sajtóhíreket, amelyek azt állították, hogy Oroszország nyomást gyakorolt volna a légitámaszpont ügyében Ankarára. „Ez az információ nem igaz” – jelentette ki Binali Yildirim. Továbbá megerősítette: csupán pletyka, hogy Oroszország hamarosan beköltözne a török légitámaszpontra.
Binali Yildirim kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán Moszkva valóban igénybe szeretné-e venni a İncirliket, hiszen az orosz erők már két légitámaszpontot is használnak a szíriai misszióikhoz. A török miniszterelnök szerint 100-150 kilométerrel közelebb lenni a célpontjaikhoz pedig nem jelentene semmilyen stratégiai előnyt sem.
Azokat a híreszteléseket is megalapozatlannak nevezte, amelyek szerint Washington Romániába költöztetné a nukleáris arzenálját az İncirlik légitámaszpontról. A török katonai puccskísérlet idején a bázis elsötétült, és nem engedélyezték az amerikai gépeknek a leszállást. Csütörtökön az EurActiv két független forrásra hivatkozva azt írta: az Egyesült Államok Romániába helyezi át több mint húsz atomfeygverét a törökországi İncirlik légitámaszpontról. Bukarest az EurActiv információit azonnal elutasította.
Szíriáról, Aszadról és a Wahingtonhoz fűződő viszonyról is beszélt Yildirim
Binali Yildirim kijelentette: Ankara a következő fél évben aktívabb szerepre törekszik majd a szíriai konfliktus rendezésében, szeretné megakadályozni, hogy az ország az etnikai vonalak mentén darabjaira essen szét. Az esetleges szíriai politikai átmenettel kapcsolatban a török álláspont változását mutatja, hogy a török miniszterelnök úgy fogalmazott: Bassár el-Aszadnak az átmenetben szerepe lehet, de Szíria jövőjében nincs keresnivalója. Eddig a törökök következetesen Aszad távozását követelték. A katonai puccskísérlet kitervelésével vádolt Fethullah Gülen kiadatása miatt hűvösebbé vált török-amerikai kapcsolatokra reagálva a török miniszterelnök azt mondta: Washingtonnak fel kellene gyorsítania Gülen kiadását. Hozzátette: lehetnek hűvösebb és szívélyesebb időszakok két ország diplomáciai kapcsolataiban, de Washington nem ellensége, hanem stratégiai partnere Ankarának. MTI nyománOroszország jelenleg az iráni Hamadán légibázist és az északnyugat-szíriai Hmejmim támaszpontot is a Szíriában és Irakban harcoló terrorszervezetek elleni bombázások elindítására használja. Kedden az orosz parlament felsőházának tagja, Igor Morozov beszélt arról, hogy hasonló megállapodást lehetne kötni az İncirlik légitámaszpont használatával kapcsolatban, mint az iráni Hamadán ügyében. Morozov kijelentette, „Törökország az İncirlik légitámaszponttal járulhat hozzá az orosz légierő terrorellenes hadműveleteihez”, ez pedig egy „logikus folytatása lenne” a török államfő, Recep Tayyip Erdogan Oroszország irányába tett lépésének. Azt is mondta, hogy a bázis stratégiai előnyt jelentene az orosz terrorellenes hadműveletek számára Szíriában. Viktor Ozerov szenátor, a Szövetségi Tanács Biztonsági és Védelmi Bizottságának elnöke már azt mondta, nem biztos, hogy Oroszországnak szüksége van az İncirlik légitámaszpontra. Ugyanakkor kijelentette: egy ilyen döntés azt mutatná, hogy Törökország nem csak szavakban, hanem valóban kész együttműködni Oroszországgal a Szíriában folytatott terrorizmus elleni küzdelemben.
İncirlik a NATO egyik légitámaszpontja, amely Törökország délkelet-anatóliai régiójában található. Az Egyesült Államok kezdte el építeni 1951-ben az amerikai légierő, közép- és nehézbombázók vészhelyzetben történő leszállásához és javításához.