A legnagyobb ellenzéki párt politikusa elmondta, hogy erre azért van szükség, mert Magyarország 2010-hez képest folyamatosan rontott a korrupciós ranglistán elért helyezésén, mélyült a korrupció mértéke.
Kihangsúlyozta: nem csak az egyre inkább a miniszterelnök közvetlen környezetéhez kötődő korrupciós folyamatokat állítaná le a Jobbik, hanem tényleges elszámoltatást is teremtene. Szavai szerint az Orbán-kormány az elmúlt időszakban olyan módon intézte a korrupciós folyamatokat, hogy több ilyen esetet törvényessé tettek, az időközben elfogadott jogszabályok egész sorával. Ez ellen a nyilvánosság erejével kell fellépni.
Volner szerint furcsa, hogy Magyarország legbefolyásosabb vállalkozói, a miniszterelnök közvetlen környezetéből kikerülő emberek. Olyan emberek, akik nem szabad piaci versenyben tettek szert milliárdos vagyonukra, hanem az állammal, önkormányzatokkal kötött rendkívül gyümölcsöző szerződésekkel. Ebben az egyben kiválóak. Jellemző, hogy ezek a cégek nem tudnak kilépni az uniós vagy a nemzetközi piacra.
Volner konkrét neveket is megnevezett, szerinte Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István, Andy Vajna, Habony Árpád tett szert ilyen módon nagy vagyonokra. Volner egyes eseteket is megvizsgálna, mint például a Questor-botrányt, kíváncsi arra, hogy miért nincs elszámoltatás.
A Transparency International nemzetközi korrupció ellenes szervezet felmérése alapján Magyarország az Európai Unió alsó, korrupt harmadában szerepel. 2014-ben a 28 uniós tagállam közül a 21. helyen végzett, azelőtt még a 20. volt, 2012-ben pedig a 19. helyen állt (akkor még 27 ország között). A globális lista élén rendszerint olyan országok állnak, mint Dánia, Svájc, Finnország, Új-Zéland, a legalján pedig Afganisztán, Észak-Korea és Szomália helyezkedik el.