Jelen esetben azért rótt ki büntetést a román csendőrség, mert a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi alelnöke a június 4-i trianoni megemlékezés alkalmával szervezett felvonuláson az őt igazoltatni akaró csendőrrel román nyelven tudatta, hogy beszélgessenek magyarul, mivel ez alkotmányos joga, és ha nem ismerik a nyelvét, vigyenek tolmácsot. Az anyanyelvi jogokért folytatott harc nem most kezdődött, de talán legmarkánsabban a HVIM tagjai álltak ki az őshonos magyarság jogai mellett. Minderről az 500 lejes (35 ezer forint) ’’jutalomban’’ részesült Szőcs Csongort kérdeztük.
- Az anyanyelvi ügyekben már jártas személyről beszélhetünk veled kapcsolatban, székelyesen fogalmazva, mikor nyílt ki először a bicska abban a bizonyos zsebben?
- Az első esetre mindig is fogok emlékezni. Még a csíkszeredai szervezetet vezettem, amikor betiltották Pörzse Sándor Csillagösvényen című dokumentumfilmjét és behívtak a rendőrségre. Persze, akkor még nem voltam tisztában a jogaimmal, így a kihallgatás mindkét nyelven (magyar, román) történt. Tény, hogy nagyon sok dolgot helytelenül mondtam románul, felszökött a kihallgató tiszt és rám ordította, hogy „Băi, şovinistule”(értsd: te soviniszta). Egyértelmű, hogy magyar környezetben magyar emberek között nem nagyon tanultunk románul gyerekkorunkban. Itt megfogadtam, hogy csakis anyanyelvemen fogok nyilatkozni a hivatalos szerveknek.
- A nyelvi jogok adottak, a gyakorlatban nem jutnak érvényre?
- Az alkotmányban egyértelműen ki van hangsúlyozva, hogy szabadon használhatjuk a nyelvünket, ahol a magyarság meghaladja a lakosság 20%-át, nem csak szóban, hanem írásban is. A gyakorlatban persze nem valósul meg, mert a hatalom kiszolgálói utálattal vannak irántunk és ez vezényeli őket. Nos, az, hogy a rendőrségen, csendőrségen, hivatalos intézményekben (kincstár, posta, vasút stb.) megtagadják e jogunkat, majdnem érthető is. Viszont az, hogy Kézdivásárhely polgármestere, vagy jegyzője (aki magyarnak mondja magát) románul kommunikál velünk hivatalos levelekben, az már felháborító és elfogadhatatlan, ezért rengeteg konfliktusunk van a helyi vezetéssel.
- Miért nincs nyomásgyakorlás a magyar emberek részéről?
- Elsősorban félnek. Itt egy példa: A bíróságon tanúskodott egy ötven év körüli hölgy, persze románul végig dadogva az egészet. A bírónő azt mondta neki, mondja el vallomását magyarul is, mert úgy hallja, hogy nem tud románul. Erre a hölgy félelemből azt mondta, hogy nem meri magyarul mondani, mint kiderült utólag, félt, hogy a magyar vallomás ráhatással lehet a bírónő döntésére. Mi mindig azt mondjuk, hogy nyugodtan, higgadtan, sosem támadólag, el kell mondani, hogy jogában áll magyarul beszélni. Kezdetben, persze ezt lehet románul a tudomásukra hozni egy mondatban, hogy nem tud helyesen románul, ezért él állampolgári jogával, és tolmácsot kér.
Szőcs Csongor, alelnök, Beke István elnök
- Az erdélyi magyar pártok viszonyulásában keresendő a probléma?
- Két napja jártak nálam interjút venni egy német újságtól. Martin Úrnak elmondtam, hogy folyamatos harcban állunk a magyar polgármesteri hivatalokkal, mert nem tisztelik az anyanyelv használatot. Egyszerűen ki volt kelve a képéből, hogy ilyen megtörténhet, ott, ahol folyamatosan a kétnyelvű Erdéllyel, meg az Autonómiával kampányol az RMDSZ. Az Autonómia, amiről a politikai pártok beszélnek, már rég megvan nekünk, csak nem alkalmazzuk, ilyen egyszerű a dolog. Tamás Sándor Háromszék megye tanácsának a vezetője, márciusban járt Dél-Tirolban, mikor hazatért, arról beszélt, hogy milyen jól működik a kétnyelvűség náluk. Itt 25 év alatt semmire sem jutottak ennek érdekében, még a civil szervezetek pályázásakor is románul kell kitölteni az űrlapokat Háromszéken, nemhogy kétnyelvű táblák legyenek mindenhol.
- Több szervezet, illetve párt részéről vehetünk észre lépéseket az önrendelkezés irányába, van arra esély, hogy közösen lépjenek fel ilyen esetekben, közös tiltakozás?
- Úgy gondolom, hogy mindig is vannak olyan témák, amiben nagyon összetartóak tudunk lenni. Viszont, amikor egy tömegmegmozduláson látod a 25 éve népünket sanyargató, belefáradt embereket, akik már csak megélhetési politikusok, akkor mindig negatív érzések töltenek el. Először is velük kell leszámolni, a legnagyobb ellenséggel, akik feladták hitüket, vagy kihasználják más magyar ember jóakaratát. Ez a legnehezebb feladat, de most már értjük, hogy a Teremtő minket ezzel a feladattal is megbízott.
- Mi az a jövőkép, elképzelés a részedről vagy a mozgalom részéről, amelyet képviselsz, melyek azok a lépések, amiket feltétlenül meg kell lépnie az erdélyi illetve székelyföldi magyarságnak ahhoz, hogy érvényesülni tudjon a megmaradás jegyében?
- A megmaradás záloga az erős, hazafias, összetartó, hitében megerősödött nagy családok, például amilyenek mi is vagyunk Kézdivásárhelyen, és a többi szervezeteink a Kárpát- Medencében. Jelenleg a felkészülés időszakát éljük, minden szinten erősödésre van szükségünk. Meg kell tartani a családi házakat, gyerekeket kell vállalni, erős közösségeket építeni, és félre tenni az önös érdekeket. Ha ezekre a dolgokra odafigyelünk, és tesszük, amit megkövetel a haza, akkor megkapjuk a segítséget fentről is és érezni fogjuk, hogy jó úton járunk.
Tóth Bálint - Csíkszereda