A mai lengyel-német határ közelében, a nyugat-lengyel Lubusz-tartományhoz tartozó Witaszkowo faluban egy helyi földműves arany tárgyak tömegét találta meg, amelyek a Kr. e. 6. századból származnak. A kutatók megállapították, hogy ezeket a leleteket a szkíták hagyták maguk után, akik akkortájt Európa keleti felének nagy részét meghódították.
A tárgyak nem szakszerű ásatáson, hanem a véletlennek köszönhetően kerültek elő, ezért a lelőhely beazonosítása még mindig bizonytalan. A mai kutatók szerint a lelet a modern lengyel Witaszkowo és Kozów falvak között volt elásva.
Különleges kincsek
A csodálatosan megmunkált aranykincsek tömege megközelíti az 5 kilogrammot. Ráismerhetünk a szkíták által használt fegyverekre és tartozékokra: az egyik legkülönlegesebb tárgy egy tegeztartó (gorütosz), melyen hal alakú díszítés van, a halott mellé szkíta tőrt, akinakést is helyeztek, de találtak benne szkíta előkelőkre jellemző tömör arany nyakperecet is. A kincsek többségén megfigyelhetők a jellegzetes állatküzdelmi jelenetek, a tárgyakon feltűnnek párducok, oroszlánok, tigrisek, szarvasok. A tárgyak ma a Berlini Antikensammlungban találhatók, a mai lengyel területek 130 évvel ezelőtt még a németekhez tartoztak. A kutatók szerint a leletek egy szkíta királyhoz kapcsolódhatnak, akit csatában öltek meg a helyiekkel vívott küzdelemben. Talán a kereskedelmi utak ellenőrzéséért folyt a küzdelem a felek között.
Áldozat a víznek
A lengyel régészek a korábbi lelet mellett felfedeztek egy ősi szkíta áldozati helyet, egy feltörő forrást, amelyet nemcsak az ókori lovasok, hanem a mai török és mongol népek szentnek tartanak. A forrás környékét kőkerítéssel övezték, ahol több száz tárgy, főleg edények kerültek elő. Ott áldoztak a víz szellemének vagy éppen a Földanyának. Nagyon sok szkíta rituális tárgyat találtak a környéken, amelyet az isteneknek ajánlottak fel gyógyulásukért vagy kívánságuk teljesülése érdekében. Előkerültek még üvegtárgyak, amelyek a fekete-tengeri sztyeppei régióból származtak.