Természetesen már megint a csúnya összeesküvők tehetnek a gyenge forintról

„Elképzelhető, hogy spekuláció” – ezt mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő, mikor ma újságírók a történelmi mélypontra zuhant forintról kérdezték. Mint ismert, az euró tizennyolc évvel ezelőtti bevezetése óta nem fordult elő, hogy 328 forintot kelljen adni a közös valutáért. Ehhez közeli árfolyam is csak egyszer volt: 2015 januárjának közepén, amikor a svájci jegybank egyik pillanatról a másikra megszüntette az 1,2 EUR/CHF árfolyamküszöböt, napközben a 1 euróért akár 327,60 forintot is kértek.

Addig rendben van a dolog, hogy a közgazdaságtan egyik alapszabálya szerint a gyengébb nemzeti valuta az exportot erősíti. Ez józan paraszti ésszel is belátható: az a magyar cég, aki elad külföldre, azaz a bevételét külföldi pénznemben szerzi meg, az a gyenge forint miatt magasabb forintértéket könyvelhet el. Csakhogy a magyar export jelentős része (több mint 80 százaléka) importból származik, a külföldről beszerzett nyersanyagokból, alkatrészekből állítunk elő itthon végterméket. A gyenge forint viszont az importőrnek rossz: több forintot kell költségként elkönyvelnie, ha egységnyi euróért vásárol alapanyagot.

Vagyis amit megnyer a réven, azt elveszíti a vámon.

Most azonban nincs semmilyen, a svájci árfolyamküszöb eltörléséhez hasonló váratlan világgazdasági lépés, és az Orbán-kormány sem érti vagy csak nem akarja érteni, mi is történik. „A magyar gazdaság állapota és teljesítménye nem ad okot a forint gyengülésére” – mondta Kovács Zoltán, amiben igaza is van. Az összeesküvés-elméletek kormánya azonban ahelyett, hogy lépne, szereti külső tényezők mártírjaként láttatni magát. Nem lennénk meglepve, ha Orbánék hamarosan Soros György pénzpiaci manipulációját vélnék felfedezni emögött is – aminek valóban jóval nagyobb a realitása, mint annak, hogy az amerikai milliárdos egy szál drótvágóval lebontaná a határkerítést.

Pedig elég egyszerű a képlet: az amerikai jegybank szerepét betöltő FED már évekkel ezelőtt elkezdte a monetáris szigorítást. Ami azt jelenti, hogy elkezdett magasabb hozamot kínálni állampapírjaiért. Emiatt a tőke az Egyesült Államokba kezdett vándorolni. Ez a trend már az euróövezetben is beindult, sőt a mi térségünk jegybankjai is átvették, így például a cseh korona, a lengyel zloty vagy a horvát kuna kevésbe romlott az euróhoz képest, mint a mi forintunk. A Matolcsy György vezette MNB azonban kitart a laza monetáris politika mellett, és pár biztató üzeneten (például: nem lesz mindig ilyen alacsony stb.) túl semmi jelét nem adja annak, hogy emelne a 0,9 százalékos jegybanki alapkamaton. Pénzügyi szakemberek elsősorban ebben látják a mostani gyenge forint okát.

A gyenge forintárfolyamot most a magyar családok közvetlenül is érzékelik, hiszen a nyaralási szezonban vagyunk, amikor a külföldre készülők orrvérzésig veszik a külföldi pénzeket. (Ez ugyancsak hatással van az árfolyamra: a nagy kereslet szintén emeli az euró árfolyamát. Ugyanakkor ez szezonális, minden nyáron megugrik az euró iránti kereslet, míg a forint gyengülése egy április óta tartó folyamat.) De meg fog jelenni a nagy mennyiségben importált termékek áraiban – gondolunk itt elsősorban a kőolajra.

Bár a jegybanki függetlenség elvére mindenki szeret hivatkozni, ne legyünk naivak! Mint láttuk, Matolcsy György kezében van olyan eszköz, mellyel segíthetne a magyar családok helyzetén, Martolcsy György pedig a Soros-ösztöndíjas Orbán Viktor embere.